Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 29. szerda (69. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - KULCSÁR GERGELY (Jobbik):
3064 Köszönöm szépen, elnök ú r. ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kulcsár Gergely: „A hadsereg problémái és a külföldi szerepvállalások kapcsolata” címmel. Öné a szó, képviselő úr. KULCSÁR GERGELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A kérdéskö rben elsőnek a legfontosabb azt tisztázni, hogy mit is jelent számunkra a NATO. Elvileg ez egy szövetségi rendszer, amely a megsegítésünkre siet, ha az országunkat támadás éri. Ezt hála istennek még nem kellett tesztelni, de vajon megérie a belefektetett milliárdokat? Milyen garanciák vannak a szövetség korrekt működésére? A történelem már bebizonyította számtalan alkalommal, hogy a Nyugattal kötött szövetségek haszontalanok, mert vagy cserbenhagynak, vagy elégtelen módon, megkésve, önös érdekektől vezérel ve cselekszenek. Ezek történelmi tények, és ennek tükrében csak az 5. cikkely védelmére alapozni felelőtlen dolog. Sajnos azt kell mondani, hogy a jelenlegi és az előző kormány is a nagy NATOimádatában elfelejtett óvatosnak és ésszerűnek lenni. Pedig az e lső és legfontosabb dolga az lenne, hogy biztosítsa Magyarország békéjét és védelmét mindenáron. De mit is mond a kormány, mit mondanak kormányzati politikusok? Azt mondják, hogy a NATOnak tett vállalásaink megerősítik szövetségbeli pozícióinkat, és a baj ban majd rögtön jön a segítség. És mi történik, ha mégsem így alakulnak a dolgok? Mi lesz akkor, ha a NATO a bajban majd hezitál, és a nyugati vezérek érdekei mentén Magyarország terhére fog cselekedni? Ki fogja az országot megvédeni? Mert a kivéreztetett magyar hadsereg nem fogja tudni. Valószínű, hogy a kormány nem így látja a dolgokat, különben nem hagyná leépülni a honvédséget, és nem költene el tengernyi pénzt a NATO vállveregetéseiért cserébe. Mi sem tükrözi jobban ezt a hozzáállást, mint hogy a kormá ny 2010 és 2014 között közel 160 milliárdot költött nemzetközi feladatokra, amikből csak a missziók 85 milliárdra rúgnak. Ha idevesszük az előző kormány hasonszőrű kiadásait, illetve a Gripenprogramokat, aminél az eszközök képességei és azok megnövekedett költségei is csak NATOigényeket feltételeznek, akkor ez az összeg 500 milliárdra növekszik, ami valószínűleg tovább terebélyesedik a kurdisztáni és afrikai szerepvállalások költségeivel, illetve a pápai repülőtér felújítási összegével. Így 2017re várhat óan a 600 milliárdot is elérhetik a kiadások. Mindezt miért? Nagyon sok piros pontért és baráti vállveregetésért. Bizony nem másért, hiszen az indokokként felsorolt néhány katona harci tapasztalata, a NATOkompatibilitás és a pozitív nemzetközi megítélés á ll szemben egy modernizált, ütőképes, jól finanszírozott, társadalmilag kiválóan megítélt, büszke magyar hadsereggel. Az egyik esetben a NATO kezébe helyezzük az ország biztonságát egy vegetáló, alap- és missziós feladatokat ellátó hadsereggel az oldalunko n, a másik esetben egy erős magyar honvédséggel tudjuk biztosítani hazánk védelmét, és ha kell, sietünk szövetségeseink segítségére. Melyik érné meg jobban ezt a temérdek pénzt? Szerintünk az utóbbi. Nemcsak hazánk terrorfenyegetettsége nő meg a missziós f eladatokkal, hanem az ország békéje is veszélybe kerül az ukrajnai konfliktus kapcsán, ha az Oroszországot fenyegető NATOhadgyakorlatok lelkes résztvevői maradunk és leszünk a továbbiakban is. Több felajánlásunk is, mint például a pápai repülőtér felújítá sa a gyorsreagálású szövetségi erőknek vagy az integrációs egység felállítása ugyan erősíti a NATOval való kapcsolatunkat, de dőreség lenne azt állítani, hogy ezek nem tesznek minket egyben célponttá is egy esetleges konfliktus kapcsán. Mindeközben, mint ahogy már felvázoltam, itthon gond van a honvédség területén. A korábbi MSZPs kormányok a rendszerváltás óta mármár művészi szinten űzték az eszközök bagó pénzen való elherdálását, leépítését, az emberállomány felszámolását. Sajnos az Orbánkormány sem v áltoztatott a tendencián, ott folytatta, ahol az MSZP abbahagyta. Komplett fegyvernemek haltak ki, az eszközök oroszlánrésze elavult, lejárt üzemidejűek, vagy mindkettő egyszerre; a sorkatonaság megszűnt, a harcképes állomány létszáma csak a missziós felad atokat képes hatékonyan ellátni, a
