Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 29. szerda (69. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra- beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3015 illetékesek, hogy még folynak az engedélyezési eljárások, elhúzódtak a kisajátítások, folyik az előkészítés, vagy éppen régészeti feltárások miatt csúszik a beruházás. (14 .30) Különkülön valószínűleg minden érv megállja a helyét, együtt azonban mindez kiad egy olyan kritikus tömeget, amire a választópolgár joggal hiszi azt, hogy itt nincs másról szó, mint korrupcióról, túlárazásról, bürokráciáról, egyéb másról. A helyzet a zonban az, hogy az államot sem lehet hibáztatni, ha a legjobb tudása szerint igyekszik betartani a hatályos jogszabályokat az építkezéseknél. Nem magától értetődő az, hogy egy autópálya nyomvonalán minden magántulajdonban lévő ingatlant gond nélkül meg leh et vásárolni a tulajdonostól. Van, aki ellen kisajátítási eljárást kell kezdeményezni, de ő még ezt is megtámadhatja a bíróságon. Az igazságszolgáltatás útvesztőit és lassúságát is jól ismerjük. Ezenkívül ott vannak a környezetvédelemmel, a talajjal kapcso latos hatósági engedélyezési eljárások, amelyek mind hosszú hetekkel hosszabbítják meg az előkészítést. És ha minden készen áll, egy nagyobb szabású régészeti eljárás még mindig lassíthatja a kivitelezést. Szinte minden eset különböző, számtalan szempontot kell figyelembe venni. Sokat számít, hogy az adott területen vane felépítmény, működő létesítmény, de az sem mellékes, hogy bel- vagy külterületi földről vane szó. Más megítélés alá esik, ha a művelési terület megszerzése a cél, ebben az esetben ugyanis azt ki kell vonni a művelés alól. Esetenként olyan körülményeket is tisztázni kell, hogy éle vagy sem az ingatlan tulajdonosa, vagy hol találhatóak a hozzátartozók. A földek megszerzése és a közművek kiváltása - ami szintén az állam feladata - annál nehe zebb, minél beépítettebb területen húzódik a nyomvonal, ha osztatlan közös tulajdon van a területen, illetve ha rendezetlen az ingatlan földhivatali bejegyzése. Általában a földterületek 6580 százalékát adásvétel révén sikerül megszerezni az államnak, 2035 százalékát pedig kisajátítással; az utóbbi eljárás időigényesebb. A földterület értékét pedig különböző tényezők figyelembevételével - mint például a föld minősége vagy piaci ára - állapítja meg az igazságügyi szakértő. Amennyiben a kisajátítani terveze tt terület tulajdonosa az ajánlati árat nem fogadja el, kezdődik a hosszabb időt igénybe vevő közigazgatási kisajátítási eljárás. Alapesetben egy környezetvédelmi engedély megszerzése két évig is tarthat, az egyeztetések és a viták miatt azonban még inkább elhúzódhat. Ezt követően még a kiviteli és építési engedélyeket be kell szerezni - újabb kéthárom év , az építés pedig a szükséges pénz megléte esetén akár két évig is elhúzódhat. Olyan exlex állapot is kialakulhat, mint amelyet az egyik legnépszerűbb i nternetes oldal írt meg tavaly novemberben, hogy egy autópályaszakasz olyan földterületen halad át, amely még magántulajdonban van. Ennek az abszurd jogi helyzetnek az volt az oka, hogy a 2014 májusában megszületett kisajátítási határozat nem emelkedett jo gerőre. De ezenkívül probléma volt a tulajdoni lap rendezetlensége, a tulajdonosok nagy száma, az időközbeni öröklések, a hagyatéki és póthagyatéki eljárások elhúzódása. Láthatjuk tehát, hogy létező problémáról van szó. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ez ekre a rendszerproblémákra kíván adni egy átfogó, hosszú távon is működő megoldást. Az ugyanis nem jó megoldás, hogy minden alkalommal, amikor az állam egy nagyobb volumenű beruházást szeretne megvalósítani, rá van kényszerítve, hogy az Országgyűlés elé vi gye az ügyet, és kiemelt beruházássá nyilváníttassa azt, hogy gördülékenyebbé tegye a kivitelezést. Többek között ez is indokolja azt a rendelkezését a javaslatnak, hogy kormányrendeleti szintre helyezi a kiemelt beruházásokról szóló döntést. Ugyanakkor mi is tisztában vagyunk vele, hogy két érdek ütközik itt potenciálisan egymással. Egyfelől létezik a tulajdonos érdeke, akinek nyilvánvalóan kellemetlenséget okoz, illetve anyagi kárt okoz, ha az ő föld- vagy ingatlantulajdonán valósul meg egy beruházás. Két lehetőség van. Az egyik az, hogy a tulajdonosnak csak a beruházással járó kellemetlenségeket - zajt, port - kell elviselnie, a másik pedig az, amikor adott esetben ki kell költöznie abból az ingatlanból, ahol addig lakott, vagy fel kell hagyni a művelésse l azon a földterületen, amit addig művelés alatt tartott. Erre tekintettel a