Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Magyarországnak nincs szüksége megélhetési bevándorlókra című politikai vita - ELNÖK: - KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
299 elfogott illegális migránsok jelentős hányada, több mint 96 százaléka azonnal menedékjog iránti kérelmet terjeszt elő. A menedékkérők állampolgársá gi összetételét tekintve a 2014. év adatai alapján elmondható, hogy a kérelmezők 50 százaléka, több mint 21 ezer fő koszovói, 20 százaléka, több mint 8700 fő afgán. E három állampolgársági kategóriából kerül ki az összes kérelmező 87 százaléka. A koszovói kérelmezők aránya 2014ben folyamatosan nőtt. Míg az év első hónapjaiban arányuk nem érte el az összes kérelmező 6 százalékát, addig az év végére a benyújtott kérelmek száma, számaránya meghaladta az 50 százalékot. (11.20) 2015ben a mai napig a menedékkér ők száma 26 746 fő, ebből 22 618 fő koszovói megélhetési bevándorló. Ezen külföldiek kizárólag gazdasági okok miatt hagyták el Koszovót, és indultak el hazájukból, sokan kifejezetten a magyar vagy az európai uniós menekültügyi ellátás igénybevétele céljábó l. Szintén jelentős számú kérelmező érkezett a palesztin területekről és Szomáliából, Irakból, Nigériából és Pakisztánból. A menedékkérők európai uniós befogadását tekintve Magyarország felzárkózott azon tagállamok sorába, amelyek a lakosság számához viszo nyítva a legtöbb menedékkérőt regisztrálták, megelőzve olyan nagy befogadó államokat, mint Németország vagy Franciaország. Hazánk 2014ben a lakosság számához viszonyítva a második legtöbb nemzetközi védelem iránti kérelmet regisztrálta. Magyarország az Un ión belüli illegális migráció szempontjából jelenleg tranzitországnak minősül. Számukra a menedékkérelem előterjesztésének lehetősége csupán azt jelenti, hogy ennek segítségével elkerülhetik a visszafogadási egyezmény keretében történő visszaadást rögtön a határon. A jelentős számú kérelem ellenére a mozgásszabadságukban nem korlátozott menedékkérők 4050 százaléka a Magyarországra érkezést követően a nyilvántartásba vételük után szinte azonnal elhagyja az országunkat. További 3040 százalék pedig 310 napo n belül ismeretlen helyre távozik. Nem várják meg a menekültügyi eljárás eredményét. A menekültügyi hatóság megállapítása szerint 2013ban a 18 900 fő összes kérelmezőből 360 fő, 2014ben pedig a 42 777 kérelmező közül 503 fő volt menekült vagy részesült n emzetközi védelemben. Nem tudjuk fogva tartani a menedékstátust kérőket az eljárás idejére. A hatályos szabályozás a menekültügyi őrizetet csak végső lehetőségként engedi alkalmazni. Mivel az érintett személyek mozgásszabadságukban nem korlátozhatók, mint említettem, kivonják magukat az eljárás alól, és ismeretlen helyre távoznak. Bevezetésre kerültek a menekültügyi őrizet alternatívái, így a kötelező tartózkodási hely kijelölése vagy a menekültügyi óvadék intézménye. A tapasztalatok alapján ezek nem jelent enek kellő visszatartó erőt. Hazánk abban a helyzetben van, hogy bár tömegesen érkeznek a határaira a gazdasági menedékkérők, az őrizet elrendelésén kívül nincs eszközünk az Unión belüli mozgásukat megakadályozni. Magyarországgal szemben az Európai Unió ke ttős mércét alkalmaz. Egyrészről az Unió érdeke is, hogy az illegális migránsok ne lepjék el Európát, másrészről pedig hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást is folytat azért, mert nem csak végső eszközként alkalmazzuk a menekültügyi őrizetet. Min dezt teszi annak ellenére, hogy 2014ben a menekültügyi őrizetbe vett személyek aránya alig haladta meg az összes menedékkérő 10 százalékát, összesen 4829 fő volt. Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy az Európai Unió ismerje fel a gazdasági migrációban rejlő veszélyt, és tegyen szigorú lépéseket a bevándorlási politika terén, mert a jelenlegi uniós szabályozás gyenge és visszaélésekre ösztönöz. Ennek megváltoztatása érdekében Pintér Sándor, Magyarország belügyminiszte re több alkalommal tett szigorítási javaslatot az Európai Unió Belügyi Tanácsának ülésein. Ezen túl a miniszter úr a tegnapi napon egyeztetést folytatott a szerb belügyminiszterrel Belgrádban. A tárgyalást követően a felek aláírták a koszovói személyek Sze rbián keresztüli, szárazföldön történő hazautaztatásáról szóló tárcaközi megállapodást. Az egyezmény jelentős előrelépést jelent Magyarország számára a megélhetési bevándorlási hullám által okozott problémák kezelésében.
