Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - Hadházy Sándor (Fidesz) - az igazságügyi miniszterhez - „Ki mikor érezheti a pénztárcáján - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
288 Az elszámolással egyidejűleg a forintosítási törvény az állampolgárok számára legkiszolgáltatottabb, legérzékenyebb területen, a lakhatás vonatkozásában a jelzáloghitelek esetén kötele zővé teszi a forintosítást. Ez az átváltási árfolyamot svájci frank esetében 256 forint 47 fillérben, az eurónál 308 forint 97 fillérben, a japán jennél pedig 2,163 forintban határozta meg. A svájci jegybank azon döntése, miszerint nem védi tovább a frank árfolyamát a felértékelődés ellen, különösen időszerűvé teszi a kérdést: milyen ütemezés alapján történik a bankok elszámoltatása és a forintosítás? Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen menetrend alapján forintosítják a közel 500 ezer érintett hitelszerződést? Mikortól törleszt kevesebbet egy átlagos devizahiteles? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Répássy Róbert államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A forintosítási törvény tulajdonképpen az elszámolási törvényben foglalt intézkedések folytatása, azzal a különbséggel, hogy a forint osítási törvény nem a Kúria jogegységi döntésében foglalt elveket emelte törvényi szintre, hanem az elszámolási törvényben foglalt elszámolást követően a legkiszolgáltatottabb, legszenzitívebb fogyasztói kör esetében megszüntette az árfolyamingadozásból e redő bizonytalanságot, kiszámítható, kedvező feltételeket biztosított a tartozás további visszafizetése során. Ahogyan ön is említette, hozzávetőlegesen 500 ezer család tartozik ebbe a körbe. A devizahitelesek a pénztárcájukon mikor érzik majd e nnek a forintosításnak a hatásait? - kérdezi a képviselő úr. A törvény rendelkezése szerint a 2015ben fizetendő törlesztőrészleteket már a törvényben meghatározott árfolyamon kell forintra váltani. Az első csökkenés tehát már a januári törlesztőrészletben megmutatkozott. Az elszámolás és a forintosítás fordulónapja egységesen 2015. február 1je volt, tekintettel arra, hogy az elszámolás és a forintosítás jelentős számú szerződést érint, a szerződésmódosulásokat a pénzügyi intézmények nem tudták volna egy n ap alatt elkészíteni. Erre tekintettel az elszámolási törvény határidőt állapít meg az elszámolás megküldésére vonatkozóan, amelyhez kapcsolódik a forintosítással kapcsolatos tájékoztató is, hiszen egyszerre fog értesülni a fogyasztó az elszámolási kötelez ettség teljesítéséhez kapcsolódó túlfizetéséről, valamint a jelzáloggal biztosított deviza- és devizaalapú kölcsönszerződések esetén a tartozás forintra átváltásáról. A januári törlesztőrészletcsökkenés tehát kizárólag az árfolyam rögzítéséből adódik, az elszámolás és a forintosítás miatt keletkező törlesztőrészletcsökkenés fő szabály szerint a 2015 májusában esedékes törlesztőrészlet megállapításától kezdődően fog jelentkezni. Természetesen a februártól májusig terjedő időszakra vonatkozóan már csak a cs ökkentett törlesztőrészleteket számolhatja el a pénzügyi intézmény, így a fenti időszakra vonatkozóan a bankok el fognak számolni az ügyfeleikkel. A törlesztőrészletek csökkenését számos tényező befolyásolhatja, így az, hogy milyen összegű hitelt vett fel a fogyasztó, mikor vette fel a hitelt, mi annak a futamideje; volte közben elmaradás, érintettee a hitelt bármilyen adósmentő csomag, pénzügyi intézmény által adott kedvezmény, és ha igen, milyen mértékben; milyen módon élt a pénzügyi intézet az egyoldal ú kamat, díj- és költségemelés lehetőségével, mikor, milyen gyakran, milyen mértékben; végül pedig, hogy mekkora árfolyamrést alkalmazott a pénzügyi intézmény. A jegybank adatai alapján a teljesítő svájcifrankalapú jelzáloghitelek esetében az adósságcsök kenés mértéke a következő: 30 százalék fölötti adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók körülbelül 13 százaléka, 2530 százalékos adósságcsökkenésre számíthat a fogyasztók közel 17 százaléka, 20 és 25 százalék közötti adósságcsökkenésre számíthat a fogyas ztók közel 13