Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - KÓNYA PÉTER (Független):
2823 sem személyi, sem tárgyi feltételek tekintetében felkészülve a szakmát tanulók fogadására, csupán 4 százalékuk működtet gyakorlati képzést. 7. Pedagógusok alkalm azásával kapcsolatos feltételek enyhítése. Az LMP nem ért egyet azzal, hogy a pedagógusok alkalmazásával kapcsolatos feltételeket enyhítik. Ez is azt tükrözi, hogy a kormány számára csak a szakma számít, a pedagógia nem, holott csak a kettő együtt teheti s ikeressé a szakképzést. És végül: mit képvisel az LMP? Az LMP egy olyan zöld szakképzési modellt képvisel, amely a fenntartható társadalom és gazdaságfejlesztés kérdéseire reflektál. Olyan szakképzésre van szükség, amely érvényesíti a XXI. század zöld gazd aságának igényeit. Meg kell teremteni a magyar ökogazdaság és munkaerőpiac alapjait. Érvényesíteni kell az alternatív energiahasznosítás és a fenntartható gazdaságfejlesztés által kínált új szakmák képzési igényeit. Olyan szakképzést képzelünk el, amely fe lkészít az élethossziglan tartó tanulásra, ahol nem lesz később probléma az átképzés, továbbképzés, ha az élet úgy kívánja meg. A szakképzés nem zsákutcás képzés, hanem ha jól működik, dobbantó a továbbtanuláshoz, dobbantó a felsőoktatásba is. Az LMP azt m ondja, hogy a szakképzés nem vállalkozói lobbik, nem az iparkamara elnökének elképzeléseit, hanem a társadalom igényeit kell hogy szolgálja. Összefoglalva: a kormány tovább kíván menni az eddigi zsákutcás úton. Nem nyúlnak hozzá a szakképzés alapvető probl émáihoz, a képzések színvonalához, a közismereti tárgyak számához, a nagyfokú lemorzsolódáshoz, a túlságosan is központosított iskolafenntartó modellhez. Tovább késik az alapfokú oktatás reformja. Továbbra sem állítják vissza a tankötelezettséget 18 éves k orra. Továbbra sincs napirenden az iskolák autonómiájának biztosítása. Ehelyett, bár történnek pozitív lépések, illúzió érdemi eredményt ezektől várni, hiszen egy alapjaiban elhibázott, kudarcos alapra akarnak építeni. Ez a törvénytervezet jelenlegi formáj ában egy soha be nem teljesülő ígéret lesz. Köszönöm a figyelmet. (13.00) ELNÖK : Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most az elsőként jelentkezett független képviselő szólhat. Megadom a szót Kónya Péter képviselő úrnak maximum 15 perces időkeretben. Parancsoljon! KÓNYA PÉTER ( Független ): Köszönöm a szót, elnök úr. Talán ott kezdeném, hogy a tényleges gazdasági, ipari fejlődéshez valóban valódi szaktudást kell biztosítani minden fiatalnak, minden dolgozó e mbernek. Ma már látjuk azt, hogy a vegyiparban például azért nincs fejlesztés és azért nincs befektetés, mert hiányoznak az iskolai rendszerben tanuló szakemberek, csak OKJs képzés van. Tehát ezen is változtatni kell. Mára eljutottunk odáig, hogy nemcsak a munkaerőpiacon látjuk a szakemberek hiányát, hanem a hétköznapi életünkben is nap mint nap tapasztaljuk azt, hogy hiányoznak azok a szakemberek, akik adott esetben segíthetik a boldogulásunkat, segíthetik a jobb létünket. Ez a törvénymódosítás végre elin díthat valamit a szakképzés területén, és kimozdíthatja abból a 1015 éve belekerült hibernált korszakból, ami gyakorlatilag azt eredményezi, hogy ma már rendkívül nagy a szakemberhiány a munkaerőpiacon. Ugyanakkor mindannyian tudjuk azt, hogy egyegy vált ozáshoz, egyegy fejlesztéshez pénzre van szükség. Ez a törvénymódosítás számos területen, számos részében és elég nagy kiterjedésében foglalkozik azzal, hogy kinek hogyan és mennyit kell fizetnie szakképzési hozzájárulást. Ugyanakkor nem látjuk és nem lát szik annak garanciája - eltérően az elmúlt 1015 év gyakorlatától, amikor a szakképzési hozzájárulást nem feltétlenül csak szakképzésre fordították, hanem adott
