Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2805 iparostanoncképzéssé silányított szakiskolákban az összes közismereti tárgyat heti hat órában oktatják. Így egy tantárgyra egy tanítási óra sem jut gyakorlatilag egy héten. Hogyan gondolják, hogy erre alapozva két év alatt az ére ttségi vizsgára fel lehet készülni egy egyébként halmozottan hátrányos helyzetű családból érkező kisgyereknek? A törvénytervezet készítője, ne haragudjanak, vagy nem ismeri az egységes érettségi vizsga követelményeit, vagy egyedi érettségivizsgakövetelmén yt kíván bevezetni a későbbiekben erre az iskolatípusra, de ahogy Czomba úr bevezetőjéből hallottam, inkább akkor elfogadom, amit ő mondott. Törekedjen arra, hogy a közismereti órákat tapossa ki a miniszterelnökből, hogy adjon rá pénzt, mert különben az eg ész koncepciója, úgy, ahogy van, meg fog bukni. Ugyanúgy, mint az általános iskolában: ha még tovább szigorítják ezt a rendszert szakiskolai rendszerben, egész egyszerűen ezekkel a gyerekekkel nem fognak tudni mit kezdeni. A fenti átnevezések csak megzavar ják a szülőket és a gyerekeket a pályaválasztás során az iskolatípusok kiválasztásánál, de mint oly sok mindent, ezt is meg fogják tanulni Magyarországon, mint a NER összes vívmányát. A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézménye átveszi a szakképző iskolák fenntartását. A kérdés nem az, hogy az eddigi működésképtelen KLIK - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - intézményfenntartásától átkerüle a mintegy 500 szakképző iskola egy másik központhoz. Kérem, tisztelt képviselőtársaim, a ké rdés az, hogy az iskolák visszakapjáke a szakmai, pedagógiai és gazdasági önállóságukat. Erre azonban nincs esély, hiszen a fenntartó és az iskolák közé 3040 iskolacentrumot akarnak létrehozni. Így létrejönnek azok a 10 ezer fős mamutintézmények és az al attuk lévő tagintézmények, amelyeknek semmilyen önállóságuk egész egyszerűen nem lesz. A KLIKből tanuljanak! Hozzáteszem egy félmondattal: az óvodák összevonásánál is szólhatnának a polgármestereiknek, ne kövessék el ugyanezt a hibát. Egész egyszerűen a K LIK nem működik, a gazdaság világában ugyanezt nehogy megcsinálják! Arról egyik tervezet sem szól, hogy a köznevelés háttérintézményeit és szolgáltatásait - OH, OFI, Kello, tankerületi igazgatások – hogyan, milyen módon használják és vehetik igénybe a szak képző iskolák; arról sem, hogy a köznevelés intézményrendszerének ezen iskolatípusait hogyan, milyen módon és milyen feltételekkel felügyeli majd az EMMI. Továbbmegyek: a duális képzés rendszerét bővíteni kívánják a mikro, kis- és középvállalatok bevonásá val - dicséretes. Ez az elmúlt négy évben ugyan nem sikerült, mert ez nem kívánság kérdése, tisztában vagyok vele én is ellenzékiként. A KSH adatai szerint ez a 20032004es tanévben is a tanulók mindössze 2 százalékát érintette. Korrekt évszámot említette m. A bővítési próbálkozások azért is sikertelenek, mert a vállalatoknak nincsenek meg sem a személyi, sem a tárgyi feltételei a gyakorlati foglalkozások szervezéséhez, a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó módosítások pedig nem fogják lázba hozni azt a vá llalkozói réteget, amely korábban sem kívánt a képzésbe bekapcsolódni. (11.30) A tapasztalatok azt mutatják, hogy csak a minimum 3050 fős vállalkozások hajlandóak jó kis állami ösztönzésre legalább 35 tanuló képzését vállalni. Egyébként a szakképzési hoz zájárulásra vonatkozó módosításukkal csupán vissza kívánják állítani annak a rendszernek egy részét, amely 2010 előtt ösztönözni kívánta a gazdaság szereplőit a képzésben való nagyobb szerepvállalásra, valamint saját alkalmazottaik át- és továbbképzésére. A törvény szerint - és akkor az utolsó pontot mondom, átadva képviselőtársamnak a szót - a szakképző iskolákban pedagógiai végzettség nélkül is taníthatnak szakmai, elméleti és gyakorlati tárgyakat a tanárok. Ez a pedagógusszakma arcul csapása, kérem, és n em utolsósorban annak figyelmen kívül hagyása, hogy a tanulók nem fiatal felnőttek, hanem fiatalkorúak, azaz gyerekek. Pedagógiai ismeretek nélkül hogyan képzelhető el 1418 éves fiatalok nevelése, oktatása? Ezt is vegyék figyelembe!
