Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 28. kedd (68. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítá... - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2802 Engedjék meg, ho gy mielőtt összegezném, még a felnőttoktatásról, a felnőttképzésről szóljak néhány szót, mert ebben talán egy kicsit jobban kellene előrelépnünk. Megmondom őszintén, én a dán, svéd, skandináv példákat ismerem, és most néztem is számokat készülve a vezérszó noki felszólalásra: ott a felnőttképzésben a 2830 százaléka a tanulóknak részt vesz, és nálunk ez a nagyságrend 3,3 százalék. De több ilyen ország van. Tehát a skandinávok kiemelkednek. Ez a lifelong learning, az élethosszig tartó tanulás, amit a dán népf őiskolai rendszerrel még Grundtvig püspök teremtett meg. Valójában akkor, 1844ben Dánia is egy szegény ország volt, egy agrárország volt, és két cél volt: megtanítani a parasztfiatalokat vagy a fiatalokat egyáltalán írniolvasni, és megtanítani gazdálkodn i. Tehát most nagyon leegyszerűsítve ezt: a XXI. században szeretném, ha a felnőttoktatásnak ezek a formái, amiket államtitkár úr is említett, hogyan alakítja ez a módosítás a felnőttoktatást, a tanulószerződéskötési lehetőséget kiterjeszti a felnőttoktatá sra, azokat a képzéseket viszont ellenőrzi, mert fontos a minőségi képzés felé való elmozdulás a felnőttoktatásban, a kontroll erősítése és a képzésben részt vevők fokozottabb védelme… - mondjuk ki őszintén, ne csak a támogatásért, ne csak azért a pénzért hirdessünk meg képzéseket, hanem valódi, színvonalas oktatást adjunk. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegző gondolatokként azt tudom elmondani az előttünk fekvő törvényjavaslatokról az együttes általános vitában, hogy a törvényjavaslatok elfoga dása esetén a szakképzés előnyére átalakulhat, elősegítheti a gyakorlatorientált képzést, rugalmas és színvonalas szakképzés jön létre, amely figyelembe veszi a gazdaság igényeit, a képzés által a jó szakembergárda elősegítheti a gazdasági növekedést, a fo glalkoztatottsági mutatók javítását, hozzájárulhat versenyképességünk javulásához azáltal, hogy a cégek szakképzett, jó munkaerőt találnak, találhatnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt O rszággyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy a vezérszónoklatukat a rendelkezésre álló 30 perces időkereten belül két előadó ismerteti. Elsőként megadom a szót Kunhalmi Ágnes képviselő asszonynak. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részérő l : Tisztelt Elnök Úr! Hadd kérdezzem meg: Kucsák úr nem kap szót előttem? Merthogy megosztva gondolták ők is elmondani. ELNÖK : Kucsák úr utólag fog 15 perces időkeretben felszólalni. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Rendben. Úgy látom, hogy ő sem így gondolta. De akkor belekezdhetek? ELNÖK : Természetesen. Önnek adtam szót. KUNHALMI ÁGNES, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen. A Nemzetgazdasági Minisztérium „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című előterjesztését látjuk. Azzal szeretném kezdeni, tisztelt képviselőtársaim, hogy alapvetően a címmel egyetértünk, és azzal a filozófiával, amilyen igénnyel a Ház elé hozták ezt a törvényjavaslatot, de nem szeretnénk, ha azok a gyerekek, egy generáció szegényebb részei, akik a sz akiskolákba mennek tanulni - ezt mindannyian tudjuk - a piacgazdaságnak ki lennének a végtelenségig szolgáltatva. Tehát szeretném, ha minden kritikai javaslatunkat vagy adott esetben pozitív észrevételünket úgy értékelnének, hogy egyszerre kell ma önöknek úgy törvényt alkotni, hogy a szakképzés a gazdaság szolgálatában legyen - ahogy ezt sokszor elmondták önök , de nem lehetnek a gyerekek, akik egyébként a társadalom szegényebb részeiből választódnak ki, a piacgazdaságnak kiszolgáltatva.
