Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK:
2766 De mi is levélfélém apropó ja? A napokban a lapok gazdasági rovatát böngészve bukkantam a cikkre, ami cégbirodalmuk további terveit taglalta, nevezetesen, hogy befektetéseik során Afrikát is felvennék a Benetton harsány színekkel megfestett világtérképére. Érdeklődöm, nincse tervbe véve, hogy a néhol alsóbalkáni, belsőafrikai szintre züllesztett somogyi régióknak is csurranjoncseppenjen valami munkahelyteremtő beruházás. Mert bizony képviselői feladataimnak megfelelően múlt héten a délsomogyi választókerület nyomorba süppedt, mu nkanélküliségtől fuldokoló, halmozottan hátrányos helyzetű falvait jártam. Azt a régiót, ahol a hírek szerint a legalább 6 ezer hektárnyi területet birtokló Drawa cég is ténykedik, az a Drawa, amelyhez önnek talán mégiscsak van némi köze, s ez az a régió, ahol bizony minden munkahely aranyat érne. De elnézést, udvariatlan voltam, nem mutatkoztam be. Ander Balázs vagyok. Tudja, három évvel ezelőtt egy földvédelmi demonstráció keretében én voltam az, aki jobbikos barátaimmal megajándékoztuk önöket, az ön cégé t. Noha természetesen azért vannak kétségeim, hogy itteni emberei eljuttattáke önhöz rendhagyó kis meglepetésünket. De mi is volt a még csak véletlenül sem Gucci vagy Louis Vuitton ridikülbe és nem is nokiás dobozba csomagolt ajándék, amit rinyatamási kas télyának díszes kapujában raktunk le? Nem más, mint egy nagy zsák trágya, hogyha itt nem is, talán majd a Póalföldön sikerül fellendíteni a mezőgazdaságot, meg nagy nemzeti költőnk, Petőfi Mit nem beszél az a német című versének egy veretes idézete, amit a tisztelt Ház méltóságára való tekintettel itt és most azért mégsem idéznék. S hogy mi volt mindennek az oka? Tudja, csak annyi, hogy míg egy évszázada az önhöz kapcsolt Drawa Bt. uradalma által fojtogatott Rinyaszentkirály még 1200 ember eltartására volt képes, addig a mára a 400 fősre csökkent lakosság nagy része nyomorog, hiszen munkát az idegen uralom alá került földeken, ahol pedig ők vagy szüleik egykor dolgoztak, nem nagyon kapnak. Tudja, mi úgy vagyunk vele, hogy jobban szeretjük a fajlagosan négys zer annyi embert foglalkoztató kis családi gazdaságokat, mint a vidék számára társadalmigazdasági döghalált terjesztő idegen vagy hazai latifundiumokat. És tudja, mi hatalmas, gonosz ostobaságnak tartjuk ezt a szélsőliberális pofátlanságot, amely nem átal lotta az őslakók képébe vágva kijelenteni, hogy a magyar falu középkori csökevény. Tudja, mi egy csöppet farizeus dolognak tartjuk, hogy cégük multikulti divatkampányaik során - gondolom, véletlenül sem profitszerzési céllal - előszeretettel szerepeltet pl akátjain színes bőrű embereket, viszont ezzel egy időben ügyet sem vet a birtokaik körül elhelyezkedő falvak lakosságára, pedig képzelje, ott is élnek barna bőrű emberek, és ezeknek a beás cigány származású embereknek egy jelentős része a falusi magyarok m intájára annak idején még zöldséget termelt a nagyatádi konzervgyár számára, ami persze a rendszerváltás során annak rendjemódja szerint csődbe is jutott, és ezt a zöldséget azokon a húszegynéhány aranykoronás földeken termelték, ahol most a Drawa Bt. mun káskezet aligalig igénylő nyárfaültetvényei terpeszkednek. Tudja, szerintünk a tulajdon - ebben az esetben a hatalmas földvagyon, a vidéki Magyarország egyetlen erőforrása - társadalmi felelősségvállalással kell hogy járjon. Ha már a földeken nem is bizto sítanak munkát, nem gondolja, hogy az említett falvak munka nélkül tengődő lakossága megérdemelné, hogy ne csak a szerbiai Nisben foglalkoztasson ruhagyáruk ezreket, hanem DélSomogyban is meglepjék őket valami hasonlóval? Szívesen mondanám azt, hogy várom érdemi válaszát. Munkahelyeket szeretnénk látni a délsomogyi régióban. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselője: „A magyar jégkorongválogatott újra az elitben” címmel. Parancsoljon!
