Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és a... - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2741 klímavédelemmel kapcsolatos bürokrácianövelésről és hatóságok, szervezetek létrehozásáról szól, mi nem nag yon hiszünk. Azért nem nagyon hiszünk, mert bár az Európai Unió igyekszik élharcosa lenni ennek a klímavédelmi politikának, legalábbis látszatra, valójában ez csak azt eredményezi, hogy azok az európai cégek is, amelyek azokban az országokban székeltek vag y székelnek, ahol érvényben vannak a kiotói egyezmény és az Európai Unió szabályozása által hozott intézkedések, exportálják a szennyező tevékenységeiket az Európai Unión kívülre, olyan országokba, amelyek ezen egyezménynek még nem részesei. Tehát összessé gében, ha a teljes Föld bolygót nézzük, hiszen a klímaváltozást nem lehet egyegy országra korlátozni, az az egész Földre kiható folyamat, semmiféle pozitív hozadékkal nem jár. Sőt, a többletutaztatások, szállítások révén még negatívabb az összes széndiox idmérleg. Ezért mi abban hiszünk, hogy a klímavédelmet, a klímaváltozás megelőzését, csökkentését egyrészt energiahatékonysági intézkedésekkel lehet meggátolni legeredményesebben, másrészt pedig nyilvánvalóan az energiatermelés modernizálásával. Azért áls ágos tulajdonképpen ez a kvótabevételekről szóló vita itt a Fidesz meg az MSZP között, mert ez abszolút nem a klímavédelemről és nem a Föld éghajlatának megvédéséről szól. Hiszen a kvótabevételekkel csak eladjuk a szennyezési jogot egy másik országnak. Iga z, hogy ezek a kvóták, az összkvóta évről évre csökken, de attól még a helyzet mégiscsak az, hogy egyrészt az előbb általam említett szennyezéstranszport, illetve export zajlik le olyan országokba, amelyek nem részesei az egyezménynek, másrészt pedig itt különböző bevételi forrásként, költségvetési bevételként számolnak ezekkel a kvótabevételekkel az egymást követő kormányok. Így hát az ilyen törvényjavaslatokban, ahol különböző adminisztratív, bürokratikus intézkedésekkel próbálják elősegíteni a klímavéde lem helyzetét, nem sok rációt látunk. Valójában, ha decemberben Párizsban a Földcsúcson, a klímacsúcson nem születik olyan megállapodás, amelyben minden jelentős szennyező vagy széndioxidkibocsátó ország részt vesz és részese lesz, akkor ez az egész ját ék, amit itt az Európai Unió játszik, tulajdonképpen vihar egy pohár vízben. Hiszen a teljes széndioxidháztartásra nézve vajmi elenyésző hatása lesz. Ennek ellenére folytatni kell azokat a teendőket, cselekvéseket, amelyek az energiahatékonyságot szolgál ják, mert ezek egyben a gazdaságot is élénkítik, mert ezek munkahelyteremtéssel járnak, mert ezek a magyar családok valós, hosszú távú rezsicsökkentését segítik elő, amely nem hatóságilag beszabályozott árakon, hanem valós megtakarításokon alapul. Így ezze l mindenki jól jár hosszabb távon, ennek azonban az az ára, hogy nagyobb arányú támogatást kellene a kormánynak nyújtania az ilyen jellegű beruházásokhoz, és nem terhelni például a megújuló energiaforrást felhasználó berendezéseket különböző termékdíjjal, 27 százalékos áfával és egyebekkel. Ez a valódi útja a klímaváltozás elleni harcnak, ezt a részét mindig is támogattuk, és mindig is tudjuk támogatni, azonban látszatintézkedéseket, az adminisztratív szabályok szigorítását, esetlegesen a vállalkozásokra ki rótt terhek fokozását a továbbiakban sem fogjuk tudni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Nagyon szépen köszönöm. A következő felszólalónk Sallai R. Benedek képviselő úr, LMP. Tessék! SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szó t, elnök úr. Az előbbiekben elmondtam a bizottságban képviselt saját szakmai véleményemet, ami nyilvánvalóan, mint elhangzott, az volt, hogy maga ez a jogszabálytervezet nem képes kezelni a kibocsátás mértékének csökkentését. Pártunknak van egyébként ezzel kapcsolatban egy elvi ellenvéleménye is, amit most szeretnék ismertetni. A törvényjavaslat látszólag az éghajlatváltozásról, a klímavédelemről, a kiotói jegyzőkönyvről szól, valójában arról, hogy a fideszes kormánytöbbség ismét egy, eddig piaci alapon műk ödő tevékenységet államosít, az adminisztrációs terheket és a vállalkozások költségeit megnövelve. A
