Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - A magyar védőnők napjáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - DR. KOVÁCS JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK: - DR. ZOMBOR GÁBOR, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
2715 konszenzus született, hogy nagy on fontos, és ki kell állni mellette, és a vitában nem volt úgymond vita, hanem mindenki értette, hogy ezt az évfordulót meg kell ünnepelni, és innentől fogva június 13a törvény szerint a védőnők napja lesz. (19.10) Ehhez képest a Népjóléti bizottság korm ánypárti képviselői ennyibe nézik e nap létrejöttét. Azért még egyszer, ha már itt vagyunk, és mi legalább tesszük tiszteletünket, próbálunk e mellett a nap mellett kiállni, egy kis történelmi áttekintés. Az 1876. évi közegészségügyi törvény megalkotásának egyik alapelve a prevenció, a betegségek megelőzése volt. 1868tól az Országos Közegészségügyi Tanács javaslatára országos elemző megbetegedési és halálozási statisztikákat is készítettek. Az első ilyen igénnyel elkészített statisztika vetített fényt a ha zai csecsemő- és gyermekhalandóság nagyságára. 1876ról beszélünk. Az első világháborúig hazánkban kiépült az állami és társadalmi szervezésen nyugvó anya- és gyermekvédelem, a gyermekvédelem elméleti és intézményrendszere. A feladatkörök és szervezetek el lenőrzése 1920 és ’32 között a Népjóléti Minisztérium felügyelete alá került. Lényegi feladat lett a szakemberképzés, nagyobb létszámok foglalkoztatása. A Stefánia Szövetség az 1920as években önerőből és jelentős állami segítséggel valóban országos szerve zetté terebélyesedett, a védőnőképzést ugyan már 1917ben elindította, de az 1920ban újjászervezett hazai ápolónőképzés részévé is tették. Az egyetemi városokban felállított ápolónő- és védőnőképzők, majd az OKI által kiépített államosított szervezet egyi k alaptörekvése a védőnők és gyermekápolónők felkészítése, nagyobb létszámban történő oktatása. A Magyar Vöröskereszt feladatkörének 1924ben történt kijelölésekor kiépítette az Ifjúsági Vöröskereszt szervezetét, megindította a szociálisgondozóképzést, a gyermekvédelmet és az ilyen jellegű felvilágosítást is alapfeladatnak nyilvánította. Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb alapellátásról beszélünk, amikor anya- és csecsemővédelemről beszélünk, a védőnői hálózat az egyik legfontosabb része úgymond a te lepüléseknek. Azt gondolom, hogy sok minden pozitív dolgot sorolhatunk fel a védőnők mellett, maga az ellátórendszer mellett, viszont beszélhetünk arról is, hogy iszonyú nagy problémákkal küszködik ez a rendszer. Beszélhetünk arról, hogy ugyanúgy problémát jelent az elvándorlás, a korfa, az utánpótlás hiánya, a szakképzés kérdései és kimondottan a szakemberhiány. Elmondtuk a vitában is, hogy nem szívesen választják a fiatalok pályának a védőnői szolgálatot, és mondhatjuk azt, hogy ez az a szakma, ahol még s zolgálatról beszélhetünk. A védőnők esetében is elmondható ugyanaz a probléma, ami a szociális ágazatban egyöntetű, hogy forráshiányos, és nincsenek megbecsülve a védőnők. Nem elég egy napot egy évben kijelölni a védőnőknek, hanem a hétköznapokban kell meg becsülni őket, ahogy településszinten megbecsülik ezeket az embereket, meg kell fizetni őket, mert ha nem lesznek megfizetve, a fiatalok számára továbbra sem lesz vonzó ez a pálya. Nagyon sok pluszfeladatot látnak el a településeken a védőnők. Próbáltam a vitában bemutatni, hogy különböző programokat valósítanak meg, amit jó példának szoktunk említeni. Sok olyan programot valósítanak meg a településeken, ahol felhívják a figyelmet különböző kérdésekre, ilyen volt, példaként hoztam fel az apák bevonását a gy ermeknevelésbe, felhívták a figyelmet arra, hogy miként változott meg a világ körülöttünk és hogyan kell az apákat jobban bevonni ebbe a feladatba. De azt mondhatom, hogy ha nem becsüljük meg a saját szakemberekeinket és főleg a vidéki kistelepüléseken, a kkor nagyon nagy problémát és egyre nagyobb problémát fog okozni a szakemberhiány vidéken is. Úgyhogy mindenképpen üdvözölni tudja a Magyar Szocialista Párt ennek a napnak a kijelölését. De nem elég! Ha a hétköznapokban nincsenek ezek az emberek megbecsülv e, akkor pontosan ugyanaz fog előfordulni, mint az ápolónőknél, az orvosoknál, ők is el fogják ezt az országot hagyni, és nem fognak itt maradni Magyarországon. Ne lehessen évek múlva ugyanazokat a kérdéseket feltenni, mint száz évvel ezelőtt, hogy miért h ozták létre a védőnői szolgálatot, hogy miért alakult ki
