Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 27. hétfő (67. szám) - A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
2699 Én is köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne most felszólalni. (Jelzésre:) Most nem kíván felszólalni. Egyébként 10 perc áll rendelkezésére, ezt a 10 percet a vita végén majd felhasználhatja. Megkérdezem, a kormány részéről kíváne most va laki felszólalni. (Jelzésre:) Nem. Tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során, tájékoztatom önöket, kétp erces hozzászólásra nincs lehetőség. Először az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Az előre bejelentkezett felszólalók közül a sorban az első Witzmann Mihály képviselő úr, a Fidesz képviselője. Tessék, parancsoljon! WITZMANN MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvé nyjavaslat fekszik most előttünk. A Gazdasági bizottság T/4287/3. számon bizottsági módosító indítványt nyújtott be a javaslathoz, amit a Törvényalkotási bizottság április 23ai ülésén kiegészített, és így született meg a T/4287/6. szám alatt az az összegz ő módosító javaslat, amelynek tartalmát most röviden ismertetném önökkel. Mielőtt rátérnék a módosításokra, engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, a javaslat célja az volt, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon maga tartási formákat, amelyek megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Erre azért van szükség, mert azok adott esetben az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat nagy számban érinthetik. Emellett cél az is, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre. A törvényjavaslat ezenkívül hatékonyabbá teszi a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását és a bíróság eljárását is azáltal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, i lletve kiegészíti, elkerülve ezzel a gyakorlatban esetleg kialakuló értelmezési nehézségeket. Most pedig röviden szólnék a Törvényalkotási bizottság által benyújtott összegző módosító indítvány egyes pontjairól. Az 1., 3., 4., 5., 6., 7. és 11. pontok pusz tán kodifikációs és nyelvhelyességi pontosításokat tartalmaznak, így azokra külön nem térnék ki. A 2. pont rögzíti, hogy ki az, aki az elszámolást tartalmazó dokumentumról készült másolatra jogosultak közül vitathatja az elszámolást, továbbá, hogy a másola tra jogosult milyen határidő alatt kérheti a másolat kiadását. A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy az elszámolást a másolatra jogosult személy vonatkozásában is abban az időpontban kell kézbesítettnek tekinteni, amikor az elszámoláson címzettként m egjelölt számára kézbesítettnek tekintendő. Ezzel a javaslat tisztázza azt, hogy a másolat kiadásának ténye és időpontja nem módosítja a panasz benyújtásának határidejét. Ez alól csupán egy esetben van kivétel, amit az előbb már Salacz László képviselőtárs am említett, és amit a 10. pont szerinti átmeneti rendelkezés egyébként tartalmaz is. A 8. és 9. pontok alatti módosítás indoka, hogy a családi csődvédelem várható szabályozására tekintettel indokolt mindenféleképpen szűkíteni a rendelkezést a jelzáloggal biztosított kölcsönszerződésekre. Az összegző módosító javaslat 9. pontja alatti módosítások a Gazdasági bizottság által elfogadott, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat 9. pontjának pontosítására szolgálnak. A törvényjavaslat 43/A. §a az elszámolási törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 19. alcímét egészíti ki. Az alcím a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítését szabályozó kormányrendelet szabályainak alkal mazásáról rendelkezik, és ennek megfelelően a 2014. évi XXXVIII. törvény 18. §ában szabályozott ezen eljárásra utal. Minderre figyelemmel az e törvényben szabályozott eljárásokra vonatkoznak a speciális rendelkezések, és nem a végrehajtási eljárásokra.
