Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
256 Úgy gondolom, hogy ezek az alapvetések feltétlenül szükségesek ah hoz, hogy semmi nem változott a tekintetben, hogy miért hoztuk be ezt a törvényjavaslatot, miért mondjuk azt, hogy a paksi beruházás, kapacitásfenntartási beruházás megmaradjon. Ennek alátámasztásául idéztem a Nemzetközi Energiaügynökség 2014. évi jelentés ét, amely kimondta fehéren feketén, hogy Európában az atomenergia hanyagolása súlyos versenyhátrányt jelent az európai gazdaságnak. Egyébként, ha megnézzük, a 2030as kitekintésre a World Energy Outlook 2014es kiadványa arról beszél, amiről a mi energiast ratégiánk, hogy energiahatékonyságnöveléssel, megtakarítással, a megújulók térnyerésével és az atomenergiakapacitás fenntartásával lehet biztosítani leghatékonyabb módon az energiaellátást Magyarországnak; még akkor is, ha ez az energiafogyasztás, szeren csénkre és az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének köszönhetően, csökkenni is fog. Tehát az a cél, amit mi megfogalmaztunk 2011ben, mások számára is cél, mások is úgy kalkulálnak, eléggé nyugatos és modern felfogású kutatók, hogy tartható és jó ir ányt vett a magyar energiastratégia. De ami miatt tartózkodtam a vitában elhangzottak kommentálásától, az az volt, hogy alapvetően két irányba ment a törvény kritikája. Az egyik kritika legfontosabb célja a megvalósításhoz kapcsolódó anyagok, szerződések n yilvánosságának kérdése. Mindenki azt gondolta, és azt mondja, azt harsogta itt a parlamentben, hogy titkosan, mutyival, korrupciógyanúsan kívánjuk megvalósítani ezt a kapacitásbővítést, és ezen mondatok után igen erős bizonyosságom van afelől, hogy tiszte lt képviselőtársaim, önök a beterjesztett törvényjavaslatot nem olvasták el. Ha megengedik, akkor az erre vonatkozó szakaszt felolvasom: „Az egyezmény 8. cikke szerinti megvalósítási megállapodásokhoz a beruházással összefüggésben a fővállalkozó, az alváll alkozó, valamint a megrendelő által kötött szerződésekhez, valamint ezek előkészítésével, megkötésével kapcsolatos valamennyi adathoz való hozzáférés megtagadható - nem kötelező - abban az esetben, és csakis abban az esetben, ha annak nyilvánosságra hozata la Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, valamint ha szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.” (17.10) Ez a mondat, kérem tisztelettel, nem azt mondja ki, hogy teljes mértékben titkosítani lehet és kell az atomerőmű beruházásá val kapcsolatos információkat, hanem meghatároz egy olyan elvet, egy olyan általános, nemzetközileg és nemzetbiztonsági szempontból fontos okot, ami miatt ez a nyilvánosságra hozatal korlátokba ütközik. Ez pedig elsősorban a nemzetbiztonsági ok, és termész etesen az olyan szellemi tulajdonú eszközök, amelyeknek a védettségét egyébként más törvények előírják és támogatják. Egyébként azt hozzá kell tennem, hogy ezek a megközelítések a jelenleg hatályos jogszabályokban benne voltak. A törvénynek az a célja, hog y tudomásunk van arról - és gondolom, ezzel mindenki egyetért , hogy nem tornatermet építünk, hanem egy igen érzékeny, nagy költségű, nagyon fontos beruházásról van szó, amilyet, ahogy az expozémban is mondtam, 1980ban építettünk utoljára. 1980 óta renge teg jogszabályt alkottunk, rengeteg olyan jogszabály volt, amely az atomenergia működésével kapcsolatban megszületett, de olyan célzott jogszabályi környezet nem jött létre, amely egy atomerőmű kapacitásbővítésével kapcsolatban értelmezné a jelenleg hatály os jogszabályokat. Ez az alapvető célja ennek a rendeletnek, és ezért vesz be egyértelműsítve olyan dolgokat a jogszabályba, a tervezetbe, amelyek világossá teszik, hogy milyen módon és milyen jogi eszközökkel lehet egyértelműen hatékonyan, gyorsan és bizt onságosan felépíteni a kapacitásbővítéshez szükséges blokkokat Pakson. Úgy gondolom, hogy ha ezt nézzük, akkor érthető ennek a szabályozásnak a célja, és érthetőek az abban benne foglaltak is. Hangsúlyozom: a legvitatottabb kérdésben, hogy korlátozni lehet az információfelhasználást vagy az információhoz való jutást, semmi újabb szabályt nem hoz ez a törvényjavaslat, ugyancsak nemzetbiztonsági okok miatt lehet ezt az információhoz jutást megtagadni.
