Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2520 képviselőjének azon felvetésére volt az akkori miniszterelnöknek ez a válasza, aki jelezte, hogy nem kívánja fizetni azokat a terheket, amelyeket pedig mindenkinek kellene fizetnie azért, hogy a magyar munkavállalók kedvezőbb helyzetben legyenek, és a magyar embereknek legyen nyugdíja. (21.00) Erre vonatkozóan volt az akkori miniszterelnöknek az a válasza, hogy az az oligarcha, aki az extraprofit zsebre tétele után nem kíván részt venni a Magyar Köztársaság működtetésében, annak el lehet menni. Ez volt a válasz. Nem pedig azokra a munkavállalókr a irányult ez a felvetés, akik ezeknek az oligarcháknak a működését azóta is megsínylik. Ezt fontos rögzíteni a tekintetben, hogy lássuk, kinek lehet elmenni és kinek nem. Nekem egyébként ebben a tekintetben biztos, hogy nincs vitám senkivel, aki azt gondo lja, hogy a magyar munkavállalókat kizsákmányoló oligarcháknak el lehet menni ebből az országból. Igen, el lehet menni ezeknek az embereknek. Visszatérnék a törvényre egy kicsit talán hosszabban. Megfontolásra ajánlanám… (Közbeszólásra:) Az a baj, képvisel őtársam, hogy nem vagyok gyógypedagógus, ezért aztán a kompetenciáim sajnos nehezek arra, hogy mindent értsek. Ha a törvényre visszatérünk, akkor engedjék meg megjegyeznem azt, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán érdemes lenne elgo ndolkodni a tisztelt javaslattevőnek arról - amellett, hogy magam nagyon jónak tartom azt az irányt, amerre a javaslat elindul , hogy a munkahelyi esélyegyenlőségi tervek - amelyeket jelen pillanatban nem kötelező elkészíteni - elkészítését nagyobb arányb an kellene kötelezővé tenni, illetve abba az irányba elmozdulnia a törvénykezésnek, amiről az előterjesztő beszélt, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók valódi értékteremtő munkát kaphassanak, a munkavállalók ne alibizzék le az ő foglalkoztatásukat, hanem valóban a képzettségüknek megfelelő munkát tudjanak végezni. Ebben fontos lehet az, hogy ha az esélyegyenlőségi dokumentáció és a Magyarországon működő cégek esélyegyenlőségi tevékenysége annyira felkészült és annyira megalapozott, hogy valóban úgy tudják a munkaerőpiacon foglalkoztatni a megváltozott munkaképességű munkavállalókat, hogy az mindenki megelégedésére szolgáljon. Tudom, hogy ezt nem feltétlenül e törvény módosítása során kell rendezni, de kérem mind a kormány jelen lévő képviselőjét, min d az előterjesztőt, hogy a későbbiek során ezt az irányt is tessék érvényesíteni, ami arról szól, hogy a megváltozott munkaképességű emberek hasznos munkavégzését tudja segíteni az is, hogy magukat a cégeket, illetve a magyar munkáltatókat tesszük képessé arra, hogy hasznosan tudják foglalkoztatni ezeket az embereket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Köszö nöm szépen államtitkár úr reflexióját. Az előbb mondtam, nem ismétlem, hogy a többletek hogyan állnak össze. Lehet olyan helyzetet teremteni, amelyben úgy tűnik, hogy, miközben meg nem a kormányzat eredményének tekinthető mindaz, ami. De nem ezzel akarok f oglalkozni ebben a két percben, másfélben, s nemcsak a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőkölcsönzőkön keresztüli foglalkoztatásával, hanem általában véve a foglalkoztatást érintően az állami szerepvállalás kérdésköréről. Az állami szerepvállalás tekintetében egy dolgot szeretnék nem is firtatni, nem is megbeszélni ezen a késői órán, hanem csak a figyelmükbe ajánlani. Azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, hogy nézzék át, hogy a minisztériumok és a minisztériumokhoz tartozó háttérintézmények kerete i között hogyan és miképpen néz ki a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, milyen hányadban vannak jelen. A gazdasági szférában az az elvárás, hogy ha 25 fő feletti foglalkoztatói hely van, és 5 százalékban nem teljesít megváltozott munkakép ességű emberrel párosuló foglalkoztatást, akkor évi szinten 964 500 forintot kell megfizetni rehabilitációs hozzájárulásként.
