Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FARKAS GERGELY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2514 érintő lépést. Most szerencsére eljutottak odáig, hogy önök nyújtották be ezt a javaslatot, és így szerencsére úgy tűnik, hogy a többi ellenzéki párt támogatásával együtt egy konszenzusos javaslatként kerülhet elfogadásra. Tényleg a legfontosabb kérdés, hogy miért csak most. Félreértés ne essék, itt nem a Jobbik részéről érzem én ezt sérelemnek, hanem tudni kell azt, és igenis hangozzon el itt is, hogy számos szakmai szervezet követelte ezt, a munkástanácsok ifjúsági szervezetétől kezdve a Diákész, az ISZOSZ, a HÖOK, számos olyan szervezet, aki jól látja a fiatalok problémáit, és tapasztalták azt, hogy igenis ez egy indokolatlan megkülönböztetés a passzív és az aktív hallgatók között is, hiszen nagyon sok esetben a passzív hallgatóknak egy felmérés szerint a 70 százaléka azért passziváltatja magát, mert egyszerűen nincs pénze a tanulmányai folytatására. Tehát logikus, hogy segítsük elő az ő munkába állásukat, és ennek igenis egy olyan lehetősége az iskolaszövetkezet, amely biztosítja a jogi környezetet, biztosítja azt, hogy őt ne verjék át a munkaadók. Tehát számos szempontból ez a hungarikumnak számító iskolaszövetkezeti rendszer igenis előnyös a fiatalok számára, és megérdemlik a passzív hallgatói jogviszonnyal rendelkezők is, hogy ilyen módon tudjanak dolgozni, ezáltal pénzt gyűjteni a tanulmányaik későbbi folytatására. Én tehát azt szeretném kérni, hogy legyen meg az a nyitottság önökben, hogy ha már tegnap itt egyébként a kor mánypárti képviselők napirend előtti felszólalásában is azt hallhattuk, hogy a konszenzuskeresés milyen fontos, és igenis erre kell törekednie ennek az Országgyűlésnek, akkor legyen meg önökben az a készség is, hogy akár a Jobbik, akár más ellenzéki pártok javaslataira is nyitottak lesznek, és mondom még egyszer, ne a mi érzékenységünk szempontjából, hanem például ebben a konkrét esetben két és fél évet vesztegettünk el, és két és fél év alatt több tízezer fiatal nem tudott élni ezzel a lehetőséggel, indoko latlanul kizárták ebből a lehetőségből. Ez tehát a legfontosabb. Én nem szeretnék olyan távoli vizekre evezni, mint azt Gúr Nándor megtette, de egy kis kitérőt engedjenek meg. Ha már a diákmunkáról beszélünk, akkor azt is hozzá kell tenni - már csak azért is, mert sajnálatos módon itt, a Ház falai között nagyon ritkán esik szó a diákmunka körüli problémákról , akkor arról is kell beszélni, hogy igenis nagyon súlyos problémák is találhatók ezen a területen, amelyekkel, mi úgy érezzük - és a fiatalok reakció iból érezzük mindezt , hogy nem foglalkozik kellő súllyal a kormány. Néhány évvel ezelőtt - ki is kerestem , körülbelül két évvel ezelőtt egy interpellációban már foglalkoztam ezzel a témával - 2012. május 21én , amelyben konkrét példákat soroltam fel, ami a diákmunkásokat éri, legtöbb esetben a munkaadó részéről, ritkább esetben - de ezt is ki kell mondanunk - az iskolaszövetkezetek részéről is vannak olyan dolgok, amik komoly aggályokat vetnek fel. Szegény fiatalok, akik korukból adódóan sem rendelkez nek megfelelő jogi tudással, nem tudják, hogy mit lehet ilyenkor csinálni, sokszor örülnek, hogy egyáltalán valahol el tudnak helyezkedni, valahol fizetnek az ő munkájukért, ezért sokszor a szavukat sem merik felemelni ezen visszásságok ellen, ők nagyon ki szolgáltatott helyzetben vannak. Én azt kértem számon a kormányon, hogy miért nem teremtik meg annak a lehetőségét, amellyel tudják ezeket a fiatalokat segíteni. Igenis létre lehetne hozni akár egy olyan panaszbejelentő központot, bármilyen lehetőséget, ah ol a fiatalok akár anonim módon meg tudják tenni a panaszaikat. Igenis lehetne, mondjuk, a köznevelési rendszeren belül is, akár középiskolában egykét órát arra szánni, hogy felkészítsék a fiatalokat, hogy a diákmunka kapcsán mikről kell tudniuk, milyen j ogszabályi lehetőségeik vannak, mikkel kell tisztában lenniük, és még számos lehetőség lenne. Ahelyett, hogy a kormánnyal, mondjuk, egy érdemi párbeszédet tudtunk volna folytatni arról, hogy milyen lehetőségek lennének, ezek közül melyik releváns, melyik f elesleges, melyik megvalósítható, melyik nem, azt a kioktató választ kaptam, hogy gyakorlatilag minden rendben van ezen a területen. Gyakorlatilag fel is olvashatom ezt a választ: „Amint látja - reagálta ezt Cséfalvay Zoltán államtitkár úr , szabályozási, jogi és ellenőrzési keretek és feltételek garantálják azt, hogy a lehető legminimálisabb legyen a visszaélés vagy ne legyen visszaélés a diákmunkában.”
