Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
2486 Ennyit szerettem volna m ondani. Tehát összességében megvan a bátorság, megvan a felelősség, hogy azt mondjam a kormány részéről, ismételten megerősítve, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatni tudjuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (18.20) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr . Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a normál időkeretben történő felszólalásokat. Megadom a szót Volner János képviselő úrnak, Jobbikképviselőcsoport. Parancsoljon! VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Engedelmükkel, képviselőtársaim, némi eg yéb irányú kitérő után én vissza szeretnék térni a szakmai részletekhez a törvényjavaslatnál. Fontosnak tartom azt elmondani, államtitkár úr, amit már megtettünk más energetikai törvényeknél is, hogy az államnak, magának a kormánynak definiálnia kellene, h ogy milyen ágazatokba kíván beavatkozni, és ezt milyen eszköztárral, milyen módon teszi. Nem tudom, már hányadszor van az Országgyűlés előtt a villamosenergiatörvény vagy a gázellátásról szóló törvény, folyamatosan módosítgatjuk ezeket a jogszabályokat. A z idő előrehaladtával természetesen előfordulhat, hogy például visszavesszük a stratégiai gáztározókat, és ezért a törvényekhez kell nyúlni, de túl sokszor kerülnek ide ezek a törvények, folyamatosan átírjuk az energetikára vonatkozó szabályokat. Nem kis r észben ennek a bizonytalanságnak az az eredménye ebben a hosszú megtérülési idővel működő ágazatban, hogy nemes egyszerűséggel lecsökken a beruházási ráta, hiszen bizonytalan gazdasági környezetet jelent Magyarország, erősen a kormány önkényétől függ, hogy megérie Magyarországra beruházni vagy sem. Ennél a javaslatnál azt láthatjuk, hogy nincs stratégiai tervezés a javaslat mögött, hiszen hol erre, hol arra megy a kormány, ezekre részletesen ki fogok itt térni, illetve nem is koherens a kormány energiapoli tikája ezen a szinten. Először meg kell határozni, hogy egy ilyen törvényjavaslatnak, mint ami most előttünk fekszik, mi lehet a célja. Én alapvetően két célt látok itt: az egyik az olcsó energia biztosítása a fogyasztók részére, ami a lakosság számára is fontos és a megtelepedett termelő vállalatok számára is fontos, a másik pedig az, a bányajáradékra vonatkozó részek erre vonatkoznak, hogy a bányajáradék révén költségvetési bevételre, lehetőség szerint minél nagyobb költségvetési bevételre tegyen szert az állam. Érdemes megnézni, hogy ennek a stratégiai tervezésnek eleget tesze az állam, és ha igen, milyen mértékben. Érdemes a kollégák által már megemlített makói gázmezők kérdését megnézni - ahonnan nyilvánvalóan rétegrepesztéses technológiával lehet fölh ozni, ha egyáltalán föl lehet hozni a közeli jövőben a nagy mélységben fekvő, egyébként elképesztően nagy földgázkészletet , mi is volt emögött a stratégiai szándék. Azt lehetett látni, hogy hosszabb távon előre gondolkodtak piaci alapon működő cégek a ma gyar államnál. Először északamerikai cégek, amerikaiak, kanadaiak kutatták ezt a területet, majd pedig egy szerb társaságon keresztül a makói gázmezők átkerültek a Gazprom tulajdonába, gyakorlatilag ilyen módon elveszítettük ezt a lehetőséget, és most egy olyan területet próbál a kormány szabályozni, ami fölött már a magyar állam nem igazán rendelkezik létjogosultsággal, illetve nem tudja ezt a területet ténylegesen saját javára fordítani ennek az országnak. Nagyon fontosnak tartom azt is elmondani, körülb elül fél évvel ezelőtt volt itt egy másik törvényjavaslat, amikor veszettül védte a kormány azt az álláspontot, hogy a növelt hatékonyságú művelési eljárásokban felszínre hozott kőolaj bányajáradéktól mentes legyen. Nem tudom, emlékszike államtitkár úr er re az esetre. Meggyőződésem szerint együtt kellett volna ezzel a jelenlegi törvényjavaslattal tárgyalni a kettőt, hiszen teljesen összefügg a két probléma.
