Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
2466 voltak ilye n felújítások. A közvetlen lakókörnyezetemben a faluház néven emlegetett hosszú panelépület egy mintaberuházás azóta is. Tehát azt lehet mondani, vannak sikeres energiatudatos, energiatakarékos beruházások. Ám azt lehet mondani, hogy van még számos épület, ami ebből kimaradt. Ha az előterjesztés kapcsán látnánk azokat a kormányzati terveket, amiről TuriKovács Béla képviselőtársam beszélt, hogy egyébként vannak ilyenek - én magam ezeket nem láttam , amelyek ezekre a folytatásokra garanciát jelentenének, az például sokat jelentene, nekem is sokat jelentene, mert tudom azt, hogy az ott élők mennyi pénzt fizetnek ki elpocsékolt energiára. Azonban azt is javaslom, amiről Józsa képviselőtársam beszélt, hogy nagyon sok embernek a jelenlegi pályázati konstrukció m egfizethetetlen. Hiszen arra gondolunk, hogy egy teljes Öko Plusz beruházás, amely egy teljes épület becsomagolását jelenti, egy teljes energetikai korszerűsítést jelent, több százezer forintos beruházást igényel a lakosság részéről, az ott lakó részéről. Ez a panelekben lakó, Békásmegyeren, Káposztásmegyeren, Újpesten, vagy akár a többi budapesti vagy vidéki panelban lakó lakosság számára nehezen megfizethető. Abban az esetben viszont, ha adott esetben szétszedik ezt a beruházást, és elsőként a fűtésszabál yozás önálló pályázatként is meghirdetésre kerül, akkor egy jóval alacsonyabb költséggel is lehet már segíteni nagyon sok lakoson. Ezt csak azért javaslom megfontolásra, tudom, hogy nem ennek az előterjesztésnek a kapcsán kell erről beszélni, de ha valóban látnánk azokat, ami a törvényben jelenleg nem látszik, hogy bármilyen garanciális elem lenne arra, hogy itt ezeket önök komolyan is gondolják, akkor ez segítene ennek az elfogadhatóságában. Azt gondolom, összességében elmondható, hogy azok az irányok, ami ket önökre az Unió irányelvei rákényszerítenek, nyilvánvalóan támogathatóak, azonban az MSZP többi képviselőjével együtt úgy látom, hogy az a lába ennek a törvénynek, ami arról szól, hogy ezt miként is csinálják meg önök, illetve ennek eszközrendszere, ami t a törvényben hozzárendeltek, mondjuk úgy, nem látszik, hogy elérné azt a célt, amit önök megfogalmaztak. Éppen ezért szeretném, ha olyan módosító javaslatok, amelyek az ellenzék oldaláról, de akár kormányoldalról is születnek, ezt a javaslatot jobbá tudn ák tenni, és ezt a fajta garanciális elemet a törvényben megteremtenék. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, kíváne még valaki felszó lalni az adott napirend keretében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen. Megadom a szót Szabó Zsolt államtitkár úrnak. Öné a szó, államti tkár úr. SZABÓ ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm szépen képviselőtársaimnak a nagyon értékes gondolatokat, azokat igyekszünk megfogadni. Ha megengedik, akkor azzal a gondolattal szeretném kezdeni a mostani mondanivalómat, amivel kezdtem az elején is, hogy ez a legkevesebb terhet jelenti mind a lakosság, mind a vállalkozói szféra számára, és a legnagyobb lehetőséget nyújtja arra vonatkozóan, hogy minél jobb minőségű és minél hatékonyabb ene rgiahatékonysági beruházásokat tudjanak végrehajtani. Eleve ez volt a szándék. Néhány kérdésre akkor hadd válaszoljak. A beadási időpont kérdése. Ugye, a nemzeti épületenergetikai stratégia, ami kapcsolódik ehhez a területhez, vagy akár az Európai Unió ált al megfogalmazott 20 százalékos alapirányelv, vagy ha nézzük a limai konferencia beültetésre szánt anyagait, ezek mind most tették lehetővé, hogy a kormány ezt elfogadja. Ebből, ugye tudjuk, már most tudjuk, büntetés nem fog származni. Úgy gondolom, az a f ontos inkább, hogy az irányelvátültetés a magyar érdekeknek minél nagyobb mértékben meg tudjon felelni, és mint említettem, minél kevesebb terhet rójon mind a lakosságra, mind pedig a vállalkozókra, ha egyáltalán van ilyen teher.
