Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
2463 Ugyanígy ez a jogszabály is egy kicsit azt szorgalmazza, hogy akinek van módja és lehetősége arra, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel javítsa a saját környezetének energiafelhasználását, annak érdemben tud segíteni, míg akinek nincs meg ez a lehetősége, annak nem tud segítséget nyújtani. Ez azért nagyonnagyon fontos, mert amennyiben a kormányzat komoly végrehajtási szándékkal gondolkodik ennek a jogszabálynak a megvalósításáról, akkor sze mléletileg minden bizonnyal nagyon sok dolgot újra kell gondolnia. Szeretném elmondani államtitkár úrnak azt az általános nemzetközi tapasztalatot, hogy az energiahatékonyság megvalósításában az egyik legmeghatározóbb szerep az általános társadalmi ismeret terjesztésre és szemléletformálásra hárul, arra, hogy hogyan lehet a társadalom energiafelhasználással kapcsolatos kultúráját széleskörűen fejleszteni, és hogyan lehet ösztönözni arra akár jogszabályalkotással, akár támogatáspolitikával, akár adópolitikáva l, hogy alapvetően széles szemlélettel valósítson meg ilyen jellegű programokat. Ez azért nagyon fontos, mert a jogszabályban mindössze a XI. fejezet néhány szakasza foglalkozik nagyon röviden az ismeretterjesztéssel, és az is csak nagyon kurta megfogalmaz ással, és egyáltalán nem derül ki a jogszabályalkotónak az a szándéka, hogy hogyan kívánja elérni azt a célt, ami a jogszabály felvezetésében megfogalmazódik. Jó lenne, ha a jogszabály erre az ismeretterjesztési, szemléletformálási, ismeretanyagátadási kö telezettségre garanciákat teremtene, és megteremtené annak a hátterét, hogy ez sokkal szélesebb körben tudjon megvalósulni. Nekem van egy alapvető koncepcionális problémám is ezzel. Már többször elmondtam a parlamentben, nekem nagyon nagy fájdalmam az, hog y ennyi jogász van a kormányban, mert ők mindig azt hiszik, hogy jogszabályalkotással meg lehet oldani egy társadalmi problémát, s miután csinálnak egy ilyet, kipipálják, hogy csináltunk egy törvényt. Pedig hát sokkal több kormányzati lehetőség lenne arra, hogy ezeknek a céloknak az érdekében tegyünk. De megértem ennek az európai uniós kötelezettségét. Viszont azt szeretném, hogy ez valóban azt a célt szolgálja, amit a jogszabályalkotó kitűzött. Ugyanígy felmerül bennem, amikor átnézem az egész jogszabályt és rákeresek szavakra, hogy például az energiahatékonyság megvalósítása hogy jelenik meg főleg kistérségi szinten. Ahol családi házak és egymástól különálló rendszerek vannak, nagyon fontos lenne, hogy ezek önfenntartó képessége energiailag önmagában is te remtődjön meg. Az aktív és a passzív házak megvalósítására a jogszabály semmiféle hátteret nem teremt. Ezek a kifejezések meg sem jelennek benne, és az sem, hogy az új építések során, az új lakóházi fejlesztések során, az új közintézményfejlesztések során törekedjenek azok energiafelhasználási rendszerére, amelyek ezeknek a feltételeknek megfelelnek. Ma már az ISO 7730as minősítési rendszerek, meg a DIN 1946os rendszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy ha nem több, mint 15 kilowatt/négyzetméter/éves fe lhasználással üzemel egy épület, akkor megkapja ezeket a minősítéseket. Ha egyegy ilyen fejlesztés újonnan valósul meg, az nagyban hozzá tud járulni a jogszabályalkotó céljaihoz. Ezek eléréséhez nagyon egyszerű kompenzációs lehetőséget kell rendelni a jog szabályban, hiszen ha egyegy beruházó, kormányzati szervezet esetében egyegy pályázó vagy akár egyegy magánberuházó szeretne megcsinálni egy új fejlesztést, és valamilyen többletterhet ró rá a költségvetésében az, hogy ilyen jellegű technológiákat építs en be, akár aktív házzá, akár passzív házzá alakítsa az új épületet, mindössze ennek a kompenzációját kell megtenni az egyéb támogatások mellett. Segítsünk abban, hogy ne jelentsen többletterhet az, hogy energiahatékony irányban mennek el a fejlesztések. A jogszabály jelen pillanatban sem az aktív, sem a passzív építési technológiát nem említi egyetlen szakaszában sem, amit én a magam részéről így első ránézésre hiányolok. Én pici fenntartással kezelem azt, hogy habár a kormányzat zászlajára tűzte a bürokrá cia csökkentését és azt mondta, hogy a lakossági terheket csökkenteni, a közigazgatás átláthatóságát pedig növelni szeretné, ennek ellenére létrehoz egy új hivatalt, a Magyar Energetikai és Közműszolgáltatási Hivatalt. Felmerül bennem, ha nem kell, hogy az országban legyen egy önálló környezetvédelmi hivatal, ha nem kell, hogy jó néhány hatóság önálló legyen, akkor miért pont ezen
