Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - Az energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2448 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tóth Bertalan képviselő úr következik, az MSZP vezérszónoka. Parancsoljon! DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szavakban nagyon jól hangzik, amit eddig hallhattunk, viszont a tettekb en kevésbé, ami Magyarország energiahatékonysággal kapcsolatos politikáját, illetve intézkedéseit jelenti. Jelen törvény a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott 2015. évi tavaszi ülésszakra vonatkozó törvényalkotási programjának 6. pontjában szerepel . Az indoklásban az áll, hogy a törvényjavaslat célja az energiatakarékosság, az energiahatékonyság elősegítésével kapcsolatos alapvető szabályok összefoglalása a közösségi jognak való megfelelés érdekében. A benyújtás tervezett időpontja ebben a programba n 2015. január volt, az elfogadást pedig 2015 márciusában tervezte a kormányzat, hogy az Országgyűlés ezt megteszi. Ehhez képest a törvényjavaslat csak április 7én került benyújtásra. Az irányelv átültetésével a kormány elkésett. Az implementáció határide je 2014. június 5e volt, ennek elmulasztása miatt indított az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, ahogy ezt hallhattuk. Sőt, eljárást is indított az Európai Bíróság előtt, és bírság kiszabását is kezdeményezte az irány elv átültetésének elmaradása miatt. (15.20) Friss hír, ahogy képviselőtársam említette, hogy bízunk benne, hogy ha végre sikerül ezt a jogharmonizációs tevékenységet megtenni és a jogszabályt elfogadni, akkor talán nem kerül arra sor, hogy napi több ezer e urót kelljen Magyarországnak kifizetni. Míg az elmúlt két és fél évben az Európai Unió tagállamai legalább alapvető irányokat, tervezett intézkedéseket vázoltak az Európai Bizottság felé tett jelentéseikben, az irányelv tervezett implementációjával kapcsol atban a magyar dokumentumokból a teljes homály volt csak kiolvasható, vagyis az, hogy semmiféle kormányzati döntés nem született az irányelv átültetésével kapcsolatban. A fenti körülmény is alátámasztja, hogy az Orbánkormánynak nem fontos a hatékony energ iafelhasználás. Bár a különböző stratégiai dokumentumok helyesen fogalmazzák meg a célokat, az energiahatékonyság növelése nem került a kormány megvalósított energiapolitikai intézkedéseinek középpontjába. Termelői oldalon a nagy hatékonyságú kapcsolt erőm űvek kötelező átvételi rendszeréből történő kitiltása lényegében a korábbi szennyező és kevésbé hatékony technológiák visszatérését eredményezte úgy, hogy közben a felhasználói oldalon sem történt érdemi előrelépés. A mesterségesen leszorított lakossági ár ak csak ideiglenes megoldást jelentenek az energiaköltségek mérséklése érdekében, ugyanakkor még azoknál sem ösztönöz takarékosabb, hatékonyabb energiafelhasználásra, akiknek meglenne a fedezet a felújításra. Feltehetően ennek is köszönhető, hogy leálltak az energiatakarékosságot ösztönző kormányzati programok is. A kormány 2011 tavaszán gyakorlatilag megszüntette a kapcsolt energiatermelők kötelező áramátvételi támogatását. A kormány a KÁTrendszer szétverését az állítólagos társadalmi igazságtalanságok fe lszámolásának szándékával indokolta, ennek ellenére az érdemi árcsökkentésre vonatkozó várakozásokkal szemben a villamos energia ára nem csökkent, a többségében önkormányzati tulajdonú kapcsolt erőművek is fizették 2011. július 1jétől mind a Robin Hoodad ót, mind pedig az árbevételarányos ágazati különadót, ami rövid úton fenntarthatatlanná tette az üzemeltetésüket. Befagyott költségek keletkeztek, amelyek miatt később esetlegesen több milliárd forintos kártérítési igények is keletkeztek, amelyek miatt a magyar államnak helyt kell állni. A valós megtakarítást eredményező, energiahatékonyságot javító beruházások tönkretételével pedig egyre több városban állították vissza, ahogy említettem, a régi, pazarló forró vizes kazánokat, amelyek több primer energiábó l állítanak elő a fogyasztók számára kevesebb hőenergiát drágábban.
