Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 14. kedd (65. szám) - A banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. TÓTH BERTALAN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2428 érinthetik, így megalapozzák a felügyelet, a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzési eljárását. Emellett a törvény célja, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok álljanak rendelkezésre. A törvényjavaslat s zámos ponton módosítja az elszámolási törvényt. Ha olyan pénzügyi intézmény köteles az elszámolásra, amelynek valamely okból nem áll rendelkezésére elegendő adat az elszámolás elvégzéséhez, akkor a Magyar Nemzeti Bank által jóváhagyott egyedi módszertan al kalmazására jogosítja fel azokat a törvény, azonban ekkor a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárás keretében vizsgálja a becslési módszertan alkalmazási feltételeinek meglétét. Rendezésre kerül a követendő eljárás arra az esetre, ha az elszámolást tö bben vitatják. Az egyik eset az, amikor az elszámolást ugyanazon okból vitatják, amelyet a Pénzügyi Békéltető Testület vagy a bíróság már jogerősen elbírált, ebben az esetben nem kell újra elbírálni. Előfordulhat ugyanakkor olyan eset is, amikor az elszámo lást egy másik okból vitatják. Ebben az esetben azt el kell bírálni. A békéltető testület előtti eljárásban csak akkor kerüljön sor meghallgatás tartására, ha azt a testület indokoltnak tartja. Ha állított tények írásos formában állnak rendelkezésre, ahhoz a javaslat szerint érdemben nem tudnak szóbeli kiegészítéseket tenni. A törvényben rögzítésre kerül, hogy a pénzügyi intézmény ne tehessen bármeddig egyezségi ajánlatot, hanem csak a békéltető testületnek az eljárás megindításáról szóló értesítésében megh atározott határidőig. Kizárja, hogy a bíróság állapíthassa meg a helyes elszámolást; kizárólag azt vizsgálhatja, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a békéltető testület határozata megfelele a jogszabályoknak. Amennyiben a bíróság azt állapítja meg, hogy a pénzügyi intézmény elszámolása megfelel a jogszabályoknak, akkor a kérelmet elutasítja. Amennyiben azt állapítja meg, hogy az elszámolás nem felel meg a jogszabálynak, a békéltető testület jogszabálysértő határozatát hatályon kívül helyezi, és a pénzügyi intézményt kötelezi új elszámolás készítésére. A törvényjavaslat az elszámolási törvény hatálybalépését követő gyakorlati tapasztalatok alapján külön is nevesít néhány olyan magatartási formát, amely a Magyar Nemzeti Bank mint felügyelet ellenő rzési eljárásának alapjául szolgálhat az elszámolási törvény végrehajtása során. Ilyen magatartás különösen a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlat, amely a kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés fogy asztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével vagy ilyen jellegére vonatkozó megváltozott álláspontjának kinyilvánításával az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az elszámolás iránti igények benyújtásának megaka dályozására irányul. A javaslat a megakasztott végrehajtási eljárások folytatásának lehetséges időpontját módosítja. Ennek oka, hogy folyamatban van a családi csődvédelem szabályainak előkészítése, amelyet említettem már, amely szabályozás várhatóan ugyana zt a személyi kört érinti, akiket az elszámolási törvény is. A javaslat kiterjesztené a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi jogosítványait az elszámolással összefüggésben kiadott valamennyi jogszabály végrehajtásának vizsgálatára. Ahogy itt elmondtam, a j avaslat alapvetően technikai jellegű módosításokat tartalmaz, amelyek segítik a fogyasztókat, a devizahiteleseket abban, hogy minél hamarabb elszámolásra kerüljön a bankok tisztességtelen eljárásából okozott kár mértéke. A gyakorlati tapasztalatok alapulvé telével kezdeményezett változások alapvetően támogathatók, de joggal merül fel a kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogosítványai további ellenőrzésére miért csak most kerül sor, ha arra valós igény van; helytelen bírósági ítéletek születteke akkor, amikor a bíróságok jogosultak voltak az elszámolások megváltoztatására; miért veszik el ezt a jogot a bíróságoktól, a bírók kezéből miért veszik el ezt a lehetőséget? Ezek kérdésként felmerülnek.
