Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
239 A hivatal már régóta könyörög önöknek azért, hogy tegyenek valamit ebben az ügyben, ehhez képest sikerült egy évnek eltelnie a szerződés aláírása óta, hogy bármit tegyenek az üggyel kapcsola tban. Én nagyon szívesen újra beadom önöknek a kérdéseimet, ami a két határozatban is megtalálható, aminek a határideje két éve lejárt, és teljesíteniük kellett volna mind a kutatóreaktort, mind a fejlesztéseket, mind a vállalkozók felkészítését, mind a 40 százalékos kört. Ez mind az önök feladata lett volna már két évvel ezelőtt a kormányhatározat alapján. Önök nem tettek semmit. Én tényleg újra meg fogom tenni, hogy beadom ezeket a kérdéseket, csak akkor kérem, hogy ne az legyen a válasz, hogy én pimaszul kérdezni merek. Nekem az a feladatom, hogy önöket kérdezzem. Hiszen nem tud itt ülni az összes paksi választópolgár, nem tud itt ülni a lakosság, és nem tudja megkérdezni önöket. Nekem az a feladatom, amikor engem elkapnak Pakson járva és a piacon, és azt mondják, hogy Anita, kérdezd meg, akkor én meg fogom kérdezni, és addig fogom önöket ezekben a dolgokban kérdezni, amíg nem látunk tisztán. Úgyhogy mi benyújtottuk a módosító javaslatainkat a mai napon Tóth Bertalannal, és kérem, fogadják el. Mind a titko sítást szüntessék meg, mind a közbeszerzést vezessék vissza a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban! És kérem, értsék meg, bővítésről beszélünk, nem kapacitásfenntartásról. Paks I. mint fogalom csak az önök számára létezik, és nincs blokkfelújítás, hane m üzemidőhosszabbítás van. Ez nagyon fontos kérdés a Paksi Atomerőművel kapcsolatban. Pontos fogalmakra van szükség. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Most ugyancsak előre bejelentkezett felszólalóként Sallai R. Benedek képviselő úrnak adom meg a szót. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagyon sok minden hangzott el, és amit eredetileg mondani akartam, egy picit át is kell alakítsam, mert szeretnék néhány dologra reagálni, ami elhangzott. Az államtitkár úr felvezetőjében egy nagyon ütős és veretes mondattal kezdte - elnézést, ha nem szó szerint tudtam leírni : az atomenergiának nincs versenyképes alternatívája Európában, ezért is kötelezte el magát Magyarország ennek fejlesztése mellett. Azt hiszem, ez volt az első mondat. (Dr. Ara dszki András: Nem ez volt.) Rögtön szöget ütött a fejemben az, hogy szó nincs arról, hogy Magyarország elkötelezte volna magát, és semmi nem is utal erre, hogy elkötelezte volna magát. A FideszKDNP kormányzása volt az, aki elkötelezte Magyarországot. De M agyarország nem kért ebből. Teljesen felfoghatatlan számomra az, hogy hogy lehet Magyarországról beszélni olyan közvéleménykutatási adatok mellett, amiről már itt többször szó esett. Vejkey Imre képviselő úr is utalt a Tóth Bertalan által elmondottakra, am ikor arról ment a vita, hogy vajon elvesztettee a támogatottságát a paksi projekt, vagy sem. Én nem is láttam azt, hogy valaha lett volna, de szerintem önök sem látták ezt. Ugyanis egyetlenegyszer nem merték felvállalni azt, hogy a magyar választókat, a m agyar társadalmat megkérdezzék erről. Nem mertek egy népszavazást kiírni erről, nem mertek egy társadalmi konzultációt kiírni, miközben Deutsch Tamás most levelekkel bombáz bennünket az internetadóról. Hogy milyen legyen Magyarország energetikájának a köve tkező száz éve, arról nem merték megkérdezni a magyar társadalmat. És emiatt van az, hogy most gyakorlatilag itt vagyunk, és vitázhatunk arról, hogy a magyar társadalmat ki képviseli hitelesebben, jobban. Nagyonnagyon furcsa dolgok államtitkár úr mondandó jában - elnézést kérek megint, ha nem szó szerint jegyzeteltem : nincs elegendő energia vagy szükséges az energia az alumínium, vas- és acélipar számára. Ez is elhangzott. Nekem kicsit mókásan hangzott ez egy nappal Vlagyimir Putyin látogatása után, hogy máris bejelentjük újra, hogy a vas- és acélipar országa leszünk, miközben olyan fejlesztésekre, amiben valós természeti erőforrásaink vannak, mint például a termőföldben rejlő
