Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK:
2308 A beszámoló szerkezete is alátámasztja, hogy az alapvető jogok biztosának feladatai összetettek, átölelik a társadalmi élet majd’ minden problémás területét. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI . törvény 1. § (2) bekezdése szerint az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - egyebek mellett - megkülönböztetett figyelmet fordít az Alaptörvény XXVII. cikkében meghatározott nemzetiségi jogok védelmére. A jogszabály több helyen is garanciákat nyújt ennek biztosítására, így a 40. § (2) bekezdése előírja, hogy az alapvető jogok biztosa az éves beszámolóban tájékoztatni köteles az Országgyűlést az alapjogvédelmi tevékenységéről, külön fejezetben bemutatva a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében tet t lépéseit. A nemzetiségi jogok védelme alapvető feladatként megjelenik az ombudsman munkájában, mivel tevékenysége a jogvédelem más területeit is érinti a jelenlegi struktúrában. A beszámolóból kitűnik, hogy az alapvető jogok biztosa jogvédelmi feladatain ak a nemzetiségi terület átfogó jellegű monitorozása mellett a hivatalból indított eljárások lefolytatásával is eleget tett. A jogi szabályozás változásai terén történt alapjogi biztosi tevékenységet és annak eredményeit jónak értékelhetjük. Egyetértünk az ombudsmani véleménnyel, hogy a köznevelési intézmények szmszének, valamint a pedagógiai programjainak jóváhagyásához kapcsolódó egyetértési jog megszüntetése nem volt indokolt. A nemzetiségi önkormányzati rendszer működésével kapcsolatban osztjuk az ombu dsman megállapítását, amely szerint az önkormányzati jogok akkor gyakorolhatóak ténylegesen, ha az állam a szervezeti, a funkcionális és a költségvetési autonómia érvényesülését intézményes garanciákkal biztosítja. Megállapítjuk, hogy a gyakorlatban nem ér vényesül az a közjogi alapelv, hogy a helyi önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat egyenrangú félként jelenjen meg. Egyetértünk az ombudsmannak a népszámlálás adatainak utólagos felhasználásával kapcsolatos megállapításaival. Továbbra is vit atjuk, hogy a nemzetiségi önkormányzatok megválasztásának alapja a népszámlálás során a nem kötelezően megválaszolandó nemzetiséghez tartozás legyen. Egyetértünk azzal, hogy a nemzetiségi önigazgatáshoz biztosítani kell a gazdasá gi alapokat is. Közös véleményként fogalmazhatjuk meg, hogy a nemzetiségi lét jövője a nemzetiségi nevelésoktatás hatékonyságától függ. A nemzetiségi nyelvhasználati jogok érvényesülése viszont a közéletben továbbra is nagyon vegyes képet mutat. A nemzeti ségi jogok védelme nem képzelhető el megfelelő jogintézmények nélkül. Az Alaptörvény szerint a nemzetiségi jogok biztosának helyettese látja el a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét. A további részletszabályokat, a biztoshelyettes mozgásterét az Alaptörvény 30. cikkének rendelkezései mellett az alapvető jogok biztosáról szóló törvény 3. § (2) bekezdése határozza meg részletesen. A szabályozásból kitűnik, hogy a feladat ellátása feltételezi az alapvető jogok biztosának és a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettesnek a szoros együttműködését. A vizsgált időszakról megállapítható, hogy ez nem teljesen valósult meg. A jogintézmény 2012. évi megreformálása nem segítette a jogvédelem kiteljesítését, mivel a jogalkotó a személyi kérdéseket nem re ndezte teljeskörűen. Nemzetiségi közösségeink részéről reméljük, hogy az új szervezeti és működési szabályzat megfelelő kereteket biztosít majd az ombudsman új helyettesének feladatai ellátásához. A Magyarországi nemzetiségek bizottsága „az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013” címmel B/101. számon benyújtott beszámolóról szóló országgyűlési határozati javaslatot támogatja. Köszönöm a figyelmet! - Ä ˙ę óâó ç ŕ ď îçó đ ! (Taps.) ELNÖK : Tisztelettel köszönöm Giricz Vera szószóló asszony felszólalását.
