Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 13. hétfő (64. szám) - A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2291 a kormányzat melléjük álljon, és egy olyan törvényjavaslat szülessen, amivel a lehető legnagyobb kártalanítást megkapják. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az a kör, amelyre kiterjed a kártalanítás, az viszont nem igazságos, a törvényjavaslat szerint csak ma gánszemélyekre, jogi személyekre, illetve egyéb szervezetekre terjed ki, de azt tudjuk a törvényből, erre a törvényjavaslat is hivatkozik egy paragrafusában, hogy ez nem terjedhet ki alapból önkormányzatokra, költségvetési szervekre és egy csomó minden más ra sem. Pedig hát itt az egyik legnagyobb probléma és legnagyobb kérdés az, hogy az önkormányzatok sorsát hogyan akarja rendezni majd a kormányzat. Orbán Viktor annak idején, amikor rendelkezett és elrendelte, hogy a Külügyminisztérium Quaestornál állomáso ztatott pénzei és más minisztériumoknak szintén a brókercégnél állomásoztatott pénzei legyenek kivonva egyik napról a másikra a brókercégből, akkor azt mondta, hogy erre azért volt szükség, mert közpénz volt ezen brókercégnél letétbe helyezve. Mi úgy gondo ljuk, hogy az önkormányzatok által birtokolt pénzek is minden esetben közpénznek számítanak. (19.00) Tehát például, ha a BudaCash esetét vizsgáljuk, ők a BudaCashhez tartozó bankokat használták fel arra, hogy ott vezessenek folyószámlát, ott vezettek lik vid hitelt és így tovább, és ilyen módon lettek már megkárosítva végül is az önkormányzatok. Ezek is közpénzek, amelyek odavesztek, és úgy gondoljuk, azáltal, hogy a törvény erre nem tér ki, ez nagy hiba a kormányzat részéről. De ha már közpénzekről beszél ek, arra a kis apróságra térjünk már ki, amit a miniszterelnök úr sem tett hozzá egyetlenegy alkalommal sem, hogy ami a Quaestornál volt elhelyezve pénz - például az előbb említett Külügyminisztérium részéről , sajnálatos módon törvénytelenül voltak ezek a pénzek, hiszen nem a törvényes utat, tehát az Áht.n keresztül megszabott utat járták, azaz hogy az Államkincstáron keresztül vásárolt állampapírokban tartották a megtakarításokat, hanem gyakorlatilag tőzsdéztek a közpénzekkel. Ez is egy olyan kérdés, am it majd előbbutóbb rendeznie kell, úgy gondoljuk, a kormányzatnak. De még számtalan más kérdésre is válaszolni kellene. És e tekintetben, megmondom őszintén, végeredményben az MSZP is sáros, nem lehet úgy csinálni, mintha ők ilyen jellegű hibákat nem köve ttek volna el, hiszen az ő idejükben 300 milliárd forintnyi közpénz volt ilyen jellegű brókercégekre bízva. De térjünk vissza az önkormányzatokra egy rövid időre! Lázár János azt mondta egy nyilatkozatában, hogy 2 milliárd forintot fognak kapni az önkormán yzatok azért, hogy segélyeket, illetve béreket ki tudjanak fizetni. Csak a BudaCashnél több mint 3 milliárd forint veszett oda az önkormányzatok esetében, tehát ha a Hungária Zrt.t meg a Quaestort ideszámoljuk, akkor sok tíz milliárd forintról beszélünk veszteségként, és ehhez képest ez a 2 milliárd forint vajmi kevés. Ha bérekről és segélyekről beszéltünk, akkor miért nem beszélünk a közétkeztetésre fordított pénzekről, a szociális ellátásra, az idősgondozásra, kultúrára, közművelődésre, oktatásra fordít ott pénzekről? Azt vajon hogyan, mikor és ki fogja visszapótolni ezen önkormányzatoknak? Múltkoriban a miniszterelnök úrnak feltettem egy kérdést pontosan ebben a tárgykörben, és meg is kérdeztem, hogy ha a Széchenyi Bank esetében olyan rendkívül nagyvonal ú volt a kormányzat, hogy 6 milliárd forint tekintetében magánszemélyeket kártalanított úgy, hogy a költségvetésből csoportosított át, azért, hogy teljen eléggé négy fideszes vagy Fideszhez közel álló magánszemély kártalanítására, akkor vajon ez a nagyvona lúság miért nem tükröződik most is a kormányzati szereplőknél. Akkor erre azt a választ kaptam, hogy ott más volt a felelősség, mert egy része a Széchenyi Banknak állami tulajdon volt. De hozzáteszem: miért, a Nemzeti Banknak a felügyelete nem állami felel ősség, hogy az vajon hogyan működik? Hogy a PSZÁF mit felügyelt vagy mit nem ezeknél a brókercégeknél, az nem a felelősség témakörébe tartozik? Itt hol van az állam felelőssége, hol jelenik meg? Tehát én azt gondolom, hogy igenis lehetne e tekintetben nagy vonalúságot mutatnia a kormányzatnak, és az önkormányzatokat is teljes egészében kellene kártalanítani, mert így egyébként, én úgy érzem, és úgy valljuk, hogy részben pótcselekvés az, amit ezzel a
