Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
222 A paksi beruházás kapcsán gyakran szó esik a környezetvédelmi szempontokról. Vitapartnereink rendszerint azt v etik fel, hogy miért nem lehet megújuló energiával kiváltani a kieső kapacitást. Ennek egyik fontos oka, hogy hazánk megújulóenergiafelhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban adottak, ugyanis ebben valósulnak meg a környezeti, természeti, ga zdasági fenntarthatósági prioritások. Ezt tükrözi a jelenlegi megújulóenergiafelhasználásunk összetétele is, amelynek 76 százaléka fűtéshűtés, 15 százaléka villamosenergiaelőállítás, 9 százaléka közlekedési célú. A Magyar Energetikai és Közműszabályozá si Hivatal adatszolgáltatása alapján 2009 és 2013 között az egyes villamosenergiatermelő kapacitások a folyamatosan növekvő termelési, támogatási kifizetések mellett az alábbiak szerint változtak. A szélenergia beépített teljesítménye 62 százalékkal nőtt. A napenergia fotovillamos, fotovoltaikus hasznosításában is komoly előrelépést ért el hazánk, hiszen a 2009es évben a még csak 1 megawattnyi teljesítményű napenergiahasznosítás a 2013. évre 34 megawatt teljesítményre nőtt, amelyből 32 megawatt mintegy 4 800 - pontosan 4855 - darab háztartási méretű kis erőmű hozzájárulásából áll. Ebből is látszik, hogy a kormány a paksi bővítés előkészítése mellett elkötelezett a megújuló forrásokból származó energiatermelés erősítése, illetve az energiahatékonyság növelé se irányában is. Az Európai Unió által megfogalmazott célok szerint 2020ra a Magyarországon felhasznált teljes energiamennyiség legalább 13 százalékának megújuló energiából kell származnia. Magyarország azonban még ennél is komolyabb vállalást tett azzal, hogy 14,65 százalékra növeli a megújuló energiák arányát 2020ig. Ez azt is jelenti, hogy Magyarország a számára a következő hat évben rendelkezésre álló több mint 10 000 milliárd forintból 2000 milliárd forintot fordíthat energiahatékonysági, illetve égh ajlatváltozással összefüggő fejlesztésekre. De már az elmúlt években is számos olyan program valósult meg, amelynek célja az energiahatékonyság és a megújuló forrásokból származó energia részarányának növelése. Ebbe a sorba illeszkedik be a termelést várha tóan 2015. év második felében megkezdő csornai napelemgyár is. A kormány itt 1 milliárd forinttal támogatja a napelemgyár megépülését. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az ellenzék - különösen az MSZP és az Együtt - miért megy sze mbe a paksi bővítéssel, miért nem támogatják azt most. Pedig Bajnai Gordon még kormányfőként 2010. február 26án járt Pakson, a Magyar Villamos Művek Zrt. kihelyezett igazgatósági ülésén, egyúttal interjút adott a Tolna megyei Tolnai Népújságnak. Ebben azt mondja: „A Lévaiprojekt lényege, hogy 2020 után megduplázzuk a paksi erőmű teljesítményét.” Valamint azt is mondta: „Nagy lépést tettünk azon az úton, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországnak biztonságos, olcsó és tiszta energiaforrása legyen.” Mesterházy Attila pedig az MSZP miniszterelnökjelöltjeként 2010. február 26án Pakson elmondta, hogy az MSZP kiemelten támogatta az atomerőmű bővítési és üzemidőhosszabbítási programját. Reméljük, idővel az ellenzéki pártok is beismerik, hogy a paksi bőv ítés közös nemzeti érdek, és ennek megfelelően támogatják majd a beruházáshoz szükséges jogszabálymódosításokat. Most pedig engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a törvényjavaslatról. A törvényjavaslat két részből áll. Az úgynevezett projekttörvény része a beruházással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, így különös figyelmet fordít a polgári jogi, foglalkoztatási és az adatokhoz való hozzáférhetőséget szabályozó rendelkezésekre. A második, nagyobb része az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvén y módosítását tartalmazza, valamint ehhez kapcsolódóan az építésügyi és a nemzeti vagyonról szóló törvényt érintő törvénymódosításokat. A jogalkotói szándék az, hogy a felépült 5. és 6. atomerőművi blokkok üzembe helyezését követően a két gazdasági társasá g, a Paks I. Zrt. és a Paks II. Zrt. egyesülésével egyetlen állami tulajdonban álló gazdasági társaság lássa el a beruházással kapcsolatos feladatokat. Lényeges eleme a törvényjavaslat projekttörvény részének, hogy a vállalkozási, alvállalkozási szerződés csak olyan gazdálkodó szervezettel vagy szervezetekkel köthető, amelyek rendelkeznek úgynevezett telephelybiztonsági tanúsítvánnyal.
