Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2099 ahol több száz kilométeres körzetben nincs lak ott település, nincsenek emberek, nincs semmiféle veszélynek kitett emberi közösség, amelyet esetleges baleset esetén sugárszennyezés érhetne. Vannak ilyen területek is, de ez vita tárgyát képezi, hogy melyik a célszerűbb megoldás. Nyilvánvaló, a mi állásp ontunk szerint a legcélszerűbb megoldás az volna, ha ezeket teljes egészében újra lehetne hasznosítani. Ez jelen pillanatban még nem működik. Ezért meg kell fontolnunk, hogy kialakítsunke sok száz milliárd forintos költségen egy olyan tárolót, ahol kizáró lag a Magyarországon, ezt nagyon fontos hangsúlyozni, kizárólag a Magyarországon keletkező nagy aktivitású hulladékokat tárolnánk. Természetesen nem szándékozik senki, remélhetően fel sem merült ilyen, más országokban keletkező radioaktív hulladékot ezekbe az építendő tározókba befogadni. Ami pedig az adatnyilvánosságot illeti - még az utolsó egy percemben erre kitérnék , természetesen itt a radioaktív hulladékok kezelése és tárolása tekintetében nem nagyon lehet üzleti titokra vagy más egyéb olyan informá cióra hivatkozni, amely az ezzel kapcsolatos beruházásoknak a titkosítását tenné lehetővé. (14.40) Mi nem szavaztuk meg a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos 30 éves titkosítást sem, és itt sem támogatunk semmiféle adatnyilvánosságkorlátozást. Azt tám ogatjuk, hogy minél szélesebb körben az állampolgárok férjenek hozzá ezekhez az adatokhoz. Ez azért is fontos, mert van egyfajta - a kormány is látja, államtitkár is tudja – bizonytalanság a magyar emberekben a nukleáris technológiákkal kapcsolatban, és ez a bizonytalanság csak fokozódik azáltal, ha a kormány ilyen lépéseket tesz, mint amit tett az új blokkok építése kapcsán, hogy 30 évre titkosítja az ezzel kapcsolatos információkat. Ez semmiképpen nem célravezető, és azt nem is támogatjuk. Ezt a nemzeti p olitikát, a radioaktív hulladékok kezelésének nemzeti politikáját viszont igen. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Sallai R. Benedeknek, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának. SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsopor tja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igen számos dolgot érintettek a korábbi hozzászólók, és nyilvánvalóan a pártunknak is megvannak a komoly fenntartásai ezzel az egész jogszabályjavaslattal kapcsolatban, és szíves elnézését kérem államtitkár ú rnak, de nyilvánvalóan, ha nem derül ki az, hogy mit csinálunk, mennyiből és hogyan, akkor nagyon nehéz így támogatást kérni egy ilyen technikai jogszabályhoz is. Az Orbánkormány dédelgetett álmának, a Paksi Atomerőmű bővítésének az egyik leghomályosabb, leginkább elhallgatott része a radioaktív hulladék végleges tárolásának a megoldása. Erről a kormány eddig egyáltalán nem beszélt, most pedig előálltak egy olyan határozati javaslattal, amely éppen a legfontosabb kérdésekre nem ad választ. Nem derül ki bel őle, hogy milyen műszaki megoldás fogja biztosítani a végleges tárolás biztonságosságát, mennyibe kerül a tároló, ki fogja mindezt finanszírozni, illetve hogyan jelennek meg ezek a költségek a paksi bővítés, beruházás, újabb blokkok által termelt áram áráb an. Alapvetően ezek a gondolatok azok, amelyek leginkább megalapozzák a fenntartásunkat, hiszen nem lehet tisztán látni ezeknek a folyamatoknak a kimenetelében. Nyilvánvalóan nem véletlen szerintünk az, hogy a kormány mindezt igyekszik titokban tartani, a költségek ugyanis megdöbbentően magasak lehetnek a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével. A két új paksi blokk a tervek szerint 3000 milliárd forintos orosz hitelből épül. Számos kutatás azt mondja, hogy ezt jócskán meg fogja haladni a teljes beruhá zás, ha egyszer elkészülne. Ehhez képest egy akadémiai háttérszámítás minimálisan 1600 milliárd forintra teszi a végleges tároló forrásigényét, ami azt jelenti, hogy önmagában ez az egyetlen csatlakozó beruházás a másfélszeresére emeli és bővíti a beruházá s összköltségét, méghozzá anélkül, hogy bárki elárulná,
