Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. április 1. szerda (62. szám) - Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvénynek a hatósági bevételek rendezésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2086 Tegnapelőtt Brüsszelben volt az Európai Parlament épületében a tagállami parlamentek szakbizottságainak klímapolitikai célú tanácskozása, amin a Magyar Országg yűlés részéről részt vehettem és kifejtettem álláspontunkat. Ennek a tanácskozásnak a célja az volt, hogy a decemberben Párizsban sorra kerülő klímacsúcsra az európai uniós álláspontot próbáljuk valahogy egységesíteni, amelyet ott Európának képviselnie kel lene, mert való igaz, bármilyen kritikáink is vannak az Európai Unióval kapcsolatban más területeken, a klímavédelem terén akkor tudunk talán valamit elérni, ha egész Európa egységesen, egy hangon szólal meg ezen a decemberi klímacsúcson Párizsban. (13.40) Azt kell elérni, hogy mindenképpen a részes felekre kötelező érvényű határozat szülessen, amelyet utána valamilyen módon be is lehet tartatni, mert az eddigi klímaegyezmények ezt nélkülözték. Az Egyesült Államok, Kína és más olyan nagy szennyezők, akik kü lönböző légszennyező anyagokat nagy mennyiségben bocsátanak ki, és nem hajlandóak meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnának a világ klímaváltozás elleni küzdelméhez, ezek az országok, úgy tűnik, hogy továbbra sem és a jövőben sem fognak erőfeszítéseket tenni és határozott célokat vállalni. Mégpedig azért nem, mert ez az ő pillanatnyi érdekeikkel nem egyezik, és hosszú távon pedig nincsenek tekintettel azokra az érdekekre, amelyekre, mondjuk, az Európai Unió jelen pillanatban tekintettel van. Más kérdés, hogy ha az Európai Unión belül nézzük, Magyarország jelen pillanatban ebben a tekintetben elég jól áll, merthogy talán 36 százalékkal van az 1990es kibocsátási szint alatt, azonban mindig elfelejtjük azt hozzátenni, vagy legalábbis hogyha kormánypárti felszólalásokban halljuk ezt az adatot, hogy ennek nagy része az azóta leépült nehéziparnak volt a kibocsátása, és ez sajnos - vagy részben sajnos - egy gazdasági szerkezetátalakulásnak köszönhető. Azért sajnos, mert megszűnt rengeteg gyár, b ezártak üzemek, és ez munkahelyek elvesztésével jár, túl a pozitív környezetvédelmi hozadékán, azon, hogy nincs üvegházhatású gázkibocsátás. Létrejöttek ugyan új munkahelyek, ezek azonban egyrészt sokkal kisebb arányban, másrészt pedig más szerkezetben, Ma gyarország egy összeszerelő országgá változott az elmúlt évtizedekben. Nyilván az a fajta tevékenység sokkal kisebb energiafelhasználással és ezáltal sokkal kisebb üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint egy gyártó tevékenység, akár a nehéziparban nézhetj ük a fémmegmunkálást vagy a vas- és acélgyártást, vagy bármilyen más tevékenységet. Nos, arra kell törekednünk továbbra is Magyarországon, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását még jobban redukáljuk - nem tudom, hogy maga a kvótakereskedelmi rendszer eg yébként erre a célra alkalmase. Most itt újabb megszorításokra készül az Európai Unió, hogy az eddigieknél még nagyobb arányban csökkentse évről évre a kiosztható kvóták mennyiségét. Talán valamit ezzel is sikerül elérni, de, mondom, az összes, az egész s zempontjából ez csak egy elenyésző hányad, és valós eredményt főleg világszinten nem lehet ezzel önmagában elérni. És miközben ilyen terheket vállal magára az Európai Unió, azon belül is főleg a középkeleteurópai országok isszák meg úgymond ennek a levét , holott Magyarország a kibocsátásoknak csak kis részéért felelős, mégis a terhekből ugyanolyan arányban osztozik. Nálunk elsősorban energiahatékonysági szempontból van hová fejlődni és volna mit fejlődni. Ebben a tekintetben jócskán rendelkezünk kapacitás sal, és az üvegházhatású gázkibocsátás terén a legnagyobb eredményt is talán ott lehetne elérni, hogyha megtakarítanánk, meg sem kellene termelni azt az energiát, amely energiatermelés közben ez a gázkibocsátás keletkezik vagy akár ipari tevékenység közben . A klímaváltozással az szokott lenni a probléma vagy a fő felvetés, hogy amikor elkezdünk klímaváltozásról beszélni, akkor mindig szóba kerül, hogy ezt most akár emberi tevékenység, akár természetes folyamatok okozzák, igazából a mi szempontunkból teljese n mindegy, egyik sem ok arra, hogy ne cselekedjünk. Tehát jöhetnek a klímaváltozásban hívők vagy jöhetnek a klímaszkeptikusok is a saját érveikkel, nyilvánvalóan ez egy végtelenségig húzódó vita lesz.
