Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE a KDNP képviselőcsoportja részéről:
206 ennek a kisfiúnak visszaadja a kezelési költségeit, az is tá mogatható lenne. Az miért nincs itt? Azért nincs itt, mert az önöket nem érdekli. Az viszont érdekli, hogy az önökhöz közel állókkal mi van. Ez itt a probléma, államtitkár úr, és ez az, amiről azt gondolom, megengedhetetlen, hogy itt, az Országház falai kö zött történjen, ez a fajta személyre szabott jogalkotás, ez a fajta privilegizálás és ez a fajta nemtörődömség azokkal, akik viszont tényleg kiszolgáltatott helyzetben vannak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Me gadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék! DR. VEJKEY IMRE a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kénytelen vagyok visszautasítani a z imént elhangzottakat, amit MSZPs képviselőtársunk mondott, Bárándy Gergely. Vissza kell utasítanunk azt a feltételezést, alaptalan feltételezést, hogy személyre szabott jogalkotás folyna a magyar parlamentben. (Dr. Bárándy Gergely: Miért most jött ide e z a tervezet?) Rátérve a napirendi pontunkra, a következőket szeretném elmondani. A kormány a 2015. január 14ei ülésén megtárgyalta és elfogadta a képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti különleges polgári per részletes szabályaival öss zefüggő, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló kormányelőterjesztést, és elrendelte a jelen törvényjavaslat Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat kapcsolódik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséhez, amely a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot szabályozza. Tisztelt Képviselőtársam! Ez az a motívum, ami a törvénymódosítást indokolja, a Pp.módosítást. (Dr. Bárándy Gergely: Miért pont mos t?) A magánélethez való jogot napjainkban a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni. Ezért napjaink digitális korában mindinkább sürgetőbbé válik an nak biztosítása, hogy ezen jogsértések esetében az érintettek rendelkezésére gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőség, eljárási rend álljon rendelkezésre. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályai védelmet nyújtanak a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén. A hatályos szabályozás egyértelművé teszi a régi Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályát azáltal, hogy beemeli a bírói gyakorlat régóta kialakult és következes értelmezését, miszerint bármiféle visszaélés fogalmába beletartozik maga a képmás, illetve a hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is. Tehát itt nem egy fikcióról, nem egy politikai motivációról van szó, hanem évtizedek alatt kikristályosodott bírói gyakorlatról. A Ptk. ennek megfelel ően rendelkezik arról, hogy nemcsak a képmás vagy hangfelvétel közzététele vagy egyéb visszaélésszerű felhasználása, forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása, sugárzása, hanem már önmagában azok hozzájárulás nélküli elkészítése is jogsértő lehet. A Ptk. 24 8. §a alapján képmás vagy hangfelvétel esetén az érintett személy hozzájárulása akár az elkészítéshez, akár az elkészített felvétel felhasználásához kizárja a jogsértést, ez alól kizárólag a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvé tel jelent kivételt. Itt szintén megjegyezném, hogy az az ominózus eset, amit képviselőtársunk egy futballmérkőzésre vetített, természetesen az tömegfelvételnek minősül. A hozzájárulás a javaslat értelmében nem lesz alakisághoz kötve, így megtehető szóban, írásban, vagy kifejezhető ráutaló magatartással is. Ugyanakkor szükséges a jogvédelem erősítése e területen annak érdekében, hogy az ember magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd alapokon nyugodjon, és ne csak az anyagi jogi, han em a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályozás révén is fokozottan biztosított legyen. A javaslat a képmáshoz és hangfelvételhez való jog anyagi jogi védelmét biztosító Ptk.rendelkezés következetes végrehajtását szolgálja, megteremtve e zen személyiségi jog
