Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2000 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Első körben le kell szögeznünk, hogy amit a kormányzat mű vel a vasárnapi zárva tartás frontján, az a kétségbeesett őrület kategóriájába illik be. Tehát az, hogy ennyire ne hallják meg az utóbbi hetek tapasztalatai alapján azt, hogy a magyar emberek nem kétharmada, állításom szerint 90 százaléka mennyire nem tud azonosulni azzal, amit önök csináltak ezen a területen, egészen elképesztő. Tehát most itt előttünk megmondom, hogy mi lehetne. Rossz döntés lehetne, de életszerű volna, mondjuk, még az is, hogy belátták, hogy a vasárnapi zárva tartás katasztrófa, munkavál lalókat nehéz helyzetbe hoz, és mondjuk, a délutáni pótlék emelésére tennének egy olyan javaslatot - amit a Jobbik megtett , hogy ha már ez a katasztrofális helyzet előállt, legalább a délutáni pótlékot emeljék meg annyira, hogy minimum a kieső vasárnapit pótolja, de még inkább szerencsés lenne magasabb szintre emelni. Mondjuk, ez egy olyan javaslat lenne, amiről vitát lehetne folytatni, hiszen önök kétharmaddal ezt a nehéz helyzetet előállították, legalább akkor könnyítsük meg az érintettek sorsát annyiba n, hogy ne kerüljenek önök miatt a saját hibájukon és választásukon kívül rosszabb helyzetbe, mint korábban. Ugyanakkor meg kell állnom egy pillanatra az MSZP iménti felszólalásánál. Hölgyekkel szemben mindig úriemberhez méltó hangot szoktam megütni, semmi képp nem durvábbat, de most mint pártra kell hogy azt mondjam, hogy szégyellje el magát az MSZP, katasztrofális, amit művel. Az önök pártja Magyarországon olyan helyzetet teremtett, hogy a multinacionális cégeknek megágyazott, befűtött évtizedes távlatban, olyan munkahelyteremtési kedvezményekkel, olyan adókedvezményekkel dotálták ezeket a hálózatokat, amivel tönkre lehetett verni a magyar kis- és közepes méretű vállalkozókat. A beszállítókkal szemben az önök kormányai (Heringes Anita: Annyira populáris!) o lyan viselkedésmintákat hagytak - hiába kiabál bele , olyan viselkedésmintákat hagytak elterjedni, amelyek révén a magyar munkavállalók kifosztása csúcsra járatódott. (Szilágyi György, tapsolva: Úgy van!) Nem megyek tovább, hogy hány külföldi szektort eng edtek dobra verni, most meg idejönnek a munkavállalók érdekében papolni. Tetszettek volna nyolc év alatt megmozdulni az érdekükben! Tehát kicsit álszent, kicsit kettős ez a kommunikáció. El kell hogy mondjuk, az nem felelős ebben a kérdésben, aki nem volt kormányon az utóbbi tizenöt év során, önök pedig voltak, és katasztrofális klímát teremtettek. Az, hogy a multicégek kizsákmányolják és kifosztják a dolgozókat, annak az eredménye, amit önök engedtek a magyar piacon. És igenis be kell avatkozni, csak nem m indegy, hogy hogyan, nem azon a katasztrofális úton és módon, amit egyébként a kormányzat keresztülvitt. Hiszen mit látunk most? Én két szélsőséges álláspontot látok: az egyik szélsőséges álláspont a Fideszé… (Gúr Nándor közbekiált.) Nyomjon már egy gombot , ne gágogjon bele! Az egyik szélsőséges álláspont a Fideszé, amely azt mondja, hogy kötelező zárva tartani mindent vasárnap. Elképesztő dolog, tarthatatlan, ilyen módon nem vihető keresztül. A másik szélsőséges álláspont az MSZPé, amely azt mondja, hogy kötelezően lehessen dolgoztatni, és egyébként nagyon helyesen látta Kiss László képviselő, hogy a munka törvénykönyve hibáiból kifolyólag… - ez volt egyébként az első érdemi hozzászólás a témában, mert Gőgös Zoltán el se olvasta, amit kritizált, ön legaláb b elolvasta. Helyesen látja, a munka törvénykönyvének nagyon rossz irányú módosítása olyan helyzetet teremtett, olyan klímát teremtett, hogy ha az önök programja szerint elindulnánk, akkor vasárnap kötelező jelleggel bárkit lehetne dolgoztatni Magyarország on, ami szintén egy elfogadhatatlan, szélsőséges álláspont. Ezen két szélsőséges álláspont között a Jobbiknak van egy ember közeli javaslata, amelynek a lényege az, hogy önkéntes alapon lehessen vasárnap dolgozni mindenkinek, akinek a hó utolsó napjaiban e zen múlik, mondjuk, a kiegészítés vagy az utolsó pár ezer forint, de ennek érdekében a munkáltató legyen az, aki teremtse meg azt a klímát, ami érdekeltté teszi a munkavállalót, ne legyen kötelezettség a rendszerben.