Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1982 olyan széles jogkörrel rendelkező miniszteri biztos felügyelete alá rendelték, amit az előző felszólalásomban ismertettem, sem nem az állami szféra része, mert még mindig, ha úgy tetszik, magánvégrehajtók működnek, és működik természetesen a végrehajtói kamara. Ez a hibrid megoldás, amit önök most felállítottak és létrehoztak, azt gondolom, hogy nem jó semmire. A megoldás az lenne, hogy rendszerszinten, strukturálisa n kellene rendet tenni, és nemcsak hogy rendszerszinten és strukturálisan, hanem átfogóan, a végrehajtás minden területét illetően át kellene tekinteni a rendszert, és kialakítani egy új, ennél lényegesen jobban működő jogszabályi környezetet és rendszert. Az, amit önök most csinálnak, az pótcselekvés. És így kanyarodok vissza, hogy mégis a témáról beszéljek, és ne kövessem el azt a hibát, amit más képviselőtársaim, hogy ennek a hibrid megoldásnak a farigcsálása, akár egy jelen törvé nnyel, azt gondolom, hogy nem fog jó eredményre vezetni. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgyhogy én azt gondolom, az volna a helyes, hogyha ebben a komoly témában egy viszonylag széles körű szakmai, és azt is szeretném az asztalra tenni, hogy politikai egyeztet ést követően, amibe beleértem az ellenzéki pártokat elsősorban, kialakítanánk egy olyan rendszerszinten és strukturálisan új szisztémát, ami végre a visszaélésszerű és kaotikus gyakorlatot meg tudná gátolni. Ez volna a mi javaslatunk, nem pedig ennek a ros sz hibrid rendszernek a farigcsálása. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban. - Gúr Nándor: Azt kellene elsajátítani!) ELNÖK : Köszönöm. Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik, két percben. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kív ánom megismételni Staudt Gábor gondolatait vezérszónokiban, azért ezen nagyon szűk módosításhoz képest nem annyira túlterjeszkedve, de igen széles spektrumban elemezte az előttünk fekvő problémakört. Megint csak azzal szembesülünk, hogy alapkérdésekre nem tud vagy nem akar válaszolni a kormányzat. Én Répássy államtitkárban még bízom a tekintetben, hogy most reagál nekünk arra, hogy mégis mi a véleménye az egész szisztéma, az egész rendszer állami ellenőrzés alá vonásáról, hiszen itt az alapkérdés, amire nek ünk választ kellene találni, hogy mikor, milyen garanciarendszer mentén szűnik meg példának okáért az emberek indokolatlan vegzálása. Én a héten két telefont kaptam Bükkszékről, ahol egy magára maradt, háromgyermekes családanyát folyamatosan vegzálnak, egy ébként korábban végrehajtók, most már egy faktoringcég emberei. Amivel szemben garanciákat szeretnék én látni, az az, hogy magyar állampolgárokat, főleg dolgozókat ne lehessen munkahelyen vegzálni, ne lehessen éjszaka vegzálni, ne lehessen a családtagjaika t vegzálni. (20.40) Legyen következménye, hogyha ilyesmi történik, és álljon rendelkezésre egy olyan intézményrendszer, amihez lehet segítségért fordulni hasonló esetben. Tovább is mehetnénk, miszerint milyen alapon tartható az, hogy egyes végrehajtók úgy vonnak 33 vagy 50 százalékot magyar emberek, tisztességesen dolgozó vagy dolgozni próbáló emberek jövedelméből, hogy a leginkább alapvető szükségletek fedezésére sem marad utána, miközben senki nem ellenőrzi azt, hogy ez a végrehajtási folyamat indokolte. Számtalan hasonló per, számtalan jogvita kezdődött ezen ügyek mentén, de egészen elképesztőnek tartom azt, hogy bár már megint lassan egy éve kormányoz második ciklusában ez a kétharmados kormány, ezen leginkább égető kérdésekre nem látjuk a válaszokat.
