Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KÓNYA PÉTER (Független):
1956 Itt lett volna a lehetőségük, hogy korrigálják azt, amit törvénysértő módon önök megszüntettek, hiszen 2007. december 1jével mindenkinek rögzítették a szolgálati nyugdíját, akinek legalább húszéves szolgálati jogviszonya volt, ezzel garantálva az állam és a kormány által, hogy rájuk az akkor hatályos nyugdíjjogszabályok és szolgálatinyugdíjjogszabályok fognak vonatkozni. Ez törvényben garantált rögzítés volt, és pont azért került be a szakszervezetek és a kormány közötti megállapodásnak megfelelően a Hjt.be és a Hszt.be, hogy megállítsák azt a fajta tömeges kiáramlást, ami az állomány részéről megindult. Azokat az embereket, akik annak ellenére bent maradtak a rendszerben, hogy tudták, a szolgálati nyugdíjrendszer 2012. január 1jével meg fog szűnni, eze ket büntetjük most azért, mert tovább szolgáltak, és vállalták a továbbszolgálatot azokkal szemben, akik korábban elmentek nyugdíjba. Azt gondolom, hogy ez erkölcstelen is, nem csak törvénysértő. Itt lenne a lehetőség arra, hogy ezt valamilyen módon vissza menőleges hatállyal kezeljék. Azt gondolom, hogy a munkaerőpiaci pótlék egy jó gondolat, hiszen számos olyan speciális beosztás van a Magyar Honvédségben, amelyek különböző civil végzettséghez vannak kötve, és adott esetben a civil munkaerőpiacon is eladha tók, ahol jóval magasabb bérrel preferálnák - akár a versenyszférában, de akár még a közszférában is , ugyanakkor a kettő együtt, az átjárhatóság a közszolgálatból és ennek preferálása, a Magyar Honvédséghez civilek átjárhatósága és adott esetben katonává minősítése, és közben utólagos követelmény teljesítésének az engedélyezése náluk azért gyanakvást kelt az emberben, mert már láttunk arra példát, hogy pártkatonákkal vagy pártfunkcionáriusokkal feltöltik a Magyar Honvédséget, és ha ezt még el is tudjuk té ríteni egy 650 százalékos bérpótlékkal, akkor ez egy jó életpálya lehet. Ugyanakkor az teljesen felboríthatja a katonai életpályát, a katonai előmenetelt, ha ilyen embereket behozunk a rendszerbe a jövőben, márpedig a jelenlegi rendszer és a törvénymódosít ás ezt lehetővé teszi. Nem állítom, hogy ezzel élni fognak, de ha lehet élni ilyen dolgokkal, akkor láttunk már karón varjút, és számos esetben tapasztaltuk azt, hogy egy adott politikai kurzusváltást követően - és ez jellemző volt a szocialista kormányra is, és jellemző önökre is - úgy hoztak be és úgy léptettek elő különböző rendfokozatokba embereket, hogy közben a katonák végigjárták, végigtaposták a saját életpályájukat, aztán egyszer csak bekerültek emberek, akik hirtelen tábornoki meg mindenféle beosz tásokba kerültek. Ennek a veszélye sajnálatos módon fennáll. Szintén érthetetlen, hogy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot miért kell külön preferálni a 6. számú mellékletben úgy, hogy ugyanakkor a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnoka nincs neves ítve, és nincs nevesítve a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója sem, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat igazgatója külön nevesítve van a 6. számú táblában. Ha már őt nevesítjük, akkor legalább a hasonló szintű vezetőket próbáljuk meg nevesíteni, mert ez a zt a látszatot kelti, mintha a miniszter úr saját titkosszolgálata fontosabb lenne, mint mondjuk, a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnoka. Még annyit: azt gondolom, hogy a szakszervezeti jogosítványok visszaadása vagy legalábbis erősítése az önök érd ekeit is szolgálná, hiszen egy konstruktívan együttműködő szakszervezet, amelyik megfelelő szakszervezeti jogosítványokkal rendelkezik, az önök szakmai munkáját is segítheti. Jelen pillanatban teljesen ellehetetlenítették a szakszervezetek tevékenységét. A zt is fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi köztisztviselői illetményalappal kezdjék meg az új életpályarendszert, már csak azért is, mert ha a 38 650 forinttal számoltak, akkor nem ártana megnyugtatni a katonákat, hogy nem egy alacsonyabb illetményalappal akarnak kezdeni. A nyelvpótlékokkal kapcsolatban egyetértek Mirkóczki Ádám képviselőtársammal. Ahogy a Hszt.ben, úgy célszerű lenne a Hjt.ben is nem külön preferálni például a német és a francia nyelvet, hiszen legalább annyira fontos, hogy az orosz, sze rb vagy román nyelvtudással rendelkező embereket hasonlóan preferáljuk, hiszen a kétoldalú katonai kapcsolatokban legalább annyira fontos, hogy ők tudják használni ezt a nyelvet.