Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 18. szerda (46. szám) - A pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő összevont vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
194 Most önök ennek egy részét visszacsoportosítják, de hangsúlyozom, csak egy részét. Elvittek egy hifi tornyot a boltból, ellopták, és abból önök a lemezjátszót visszakérik - hát, ezt beállítani banki elszámoltatásnak legalábbis röhejes! S hozzáteszik azt, hogy a mostani árfolyamelszállás mentén nagyon sok ember megmenekült a még nagyobb katasztrófától. Mi ennek nagyon örülünk, mert nagyon jó, hogy ez az árfolyamelszabadulás nem csapódott le teljes mértékben az embereken, de az alapproblémán ez mit sem változtat . Ezek ismeretében már felmerül az a kérdés, hogy mi, amikor itt az adatszolgáltatás formai követelményeiről tárgyalunk, miért nem tárgyalunk a maga mélységében az érintett polgárok problémáiról. Látható, hogy a szerződések 95 százaléka svájci frankra átsz ámolt, 150160 forintos svájci frank körül vették fel, ezeket számolják át most 256,47 forint/svájci frankon, így ez egy 70 százalékos növekedésnek felel meg az indokolthoz képest. Az annuitásos kölcsönök vizsgálata tekintetében, mondjuk, ha egy 25 éves kö lcsönszerződést vizsgálunk, és abból eltelt nyolc év, az egyharmad futamidő alatt egész egyszerűen nagyon kevés olyan példát találni, ahol 20 százaléknál nagyobb tömegben csökkent volna a tartozás mértéke. (12.30) Hiszen a kiegyenlített havi tartozásokból hatalmas arány megy kamattörlesztésre, és nagyon kevés valóban a törlesztésre. Tehát a kamatok elviszik a törlesztési tömeg legnagyobb részét. Vagyis 80 százalék még legalább a fennálló adósság, ha nagy jóindulattal számolunk, akkor is. Ez most még 70 száz alékkal nő az önök átszámításának köszönhetően. Így 156 százaléknyi tartozástömegnél tartunk. Csakhogy a hátralévő idő alatt, mert ezek a szerződések még pörögnek, még futnak, a kamat ezt megduplázza. Gyakorlatilag piaci átlagon megduplázza, így még ki kel l fizetni a felvett kölcsön adott esetben 312 százalékát. Nincsenek olyan piaci viszonyok, amelyek ezt indokolhatnák; és erre a 312 százalékos fizetési kötelezettségre kiírni az óriásplakátra, hogy elszámoltatjuk a bankokat, hát, ez az évszázad másik átver ése! Ez kifizethetetlen tömeg, hiszen a szerződések futamidejéből adott esetben még kétharmad hátravan - ez egy valódi kétharmad. És el kell hogy mondjuk, ha valaki most nem avatkozik be, és nem teszi rendbe tisztességes gazdasági feltételek mentén ezt az egész katyvaszt, amit önök itt engedtek kiterjedni, kifejlődni az utóbbi évek során, akkor a magyar nemzetgazdaságra történő lecsapódása ennek az egész folyamatnak elképesztő károkat fog okozni. Ez még akkor is igaz, ha a még nagyobb bajt önök most valóban , látszólag elhárították. Hogy mi történt összességében, és mi az, amiről álláspontom szerint itt vita kéne hogy folyjon zárszóként? A 80as években gyakorlatilag eladósították az államot, ennek volt egy jó nagy tudatos része is, hiszen a 90es években eze n okból, privatizáció örve alatt gyakorlatilag a teljes magyar termelőkapacitást kiárusították, elvették a magyar tulajdonosoktól. És azt is látnunk kell, hogy a 2000es években, amikor elkezdődött a hasonló hitelkonstrukciók felfutása, ne feledjük el, hog y egy 2001es módosítás engedte ki a szellemet a palackból, amikor is, ugye, lehetővé vált a hasonló konstrukciójú hitelek piaci bevezetése, aztán az egyoldalú áthárítások, módosítások engedése csak tovább súlyosbította a helyzetet. Most oda jutottunk, hog y Amerikában és máshol a befektetési alapok egyszerűen készülődnek arra, hogy befektetési társaságok mögé bújva magyar emberek ingatlanjainak tömegeire tegyék rá a kezüket. És most, a bedőlt kölcsönök címén erre lehetőségük is lesz, hiszen az állam vagy az MNB szervezte úgynevezett rossz bank, igenis élő a veszély, tömegesen fogja megszerezni ezeket a követeléseket. Már az önök bankvásárlásaiból is látszik, hogy nem az volt a cél, hogy itt magyar tulajdonú vagy akár állami tulajdonú bankok könnyebb feltétel eket, valódi versenyhelyzetet teremtsenek a piacon, hiszen már felmerül az, hogy 35 év után megszabadulnak ezektől, magánkezekbe adják őket. Tehát nem merül fel annak az esélye, hogy itt komoly javításokat, könnyítéseket érjünk el ezáltal. De hogy például egy MNB szervezte rossz bank mit csinál a megszerzett követelésállománnyal, ennek kapcsán semmilyen ismeretünk nincs. Garanciáink pedig pláne nincsenek. Tehát igenis élő és adott a veszély, hogy ezt a hatalmas követeléstömeget adott
