Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 31. kedd (61. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2015. március 3-i ülésnapján elfogadott „Egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényhez benyújtott törvényalkotási bizottsági jelentés és módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
1860 Ezért sem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból. - Szórványos taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. - Csenget.) Kovács Zoltán képviselő úr hozzászólása következik. DR. KOVÁCS ZOLTÁN ( Fidesz ): Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Az itt elhangzott javaslatokra szeretnék néhány dologb an reflektálni. Néhány tévedést tartalmaznak az eddigi ellenzéki felszólalások, hiszen ez a jogszabály lehetőséget ad a különböző jogintézmények bevezetésére. Ez nem kötelező. Ráadásul sajnálatos módon még a köztársasági elnök úr sem folytatta le azt a viz sgálatot, amely szerint 6 ezer kormánytisztviselőről beszél. Az összes kormánytisztviselő 7 százalékát érinti az úgynevezett garantált illetmény, amely egy lehetőség, hogy ez valamilyen formában kiegyenlítésre kerüljön, hiszen maguk a járásihivatalvezetők kérték azt, hogy morálisan tarthatatlan - különösen a fővárosban, Pest megyében és néhány megyei jogú városból jött köztisztviselőből kormánytisztviselővé vált dolgozónál , hogy ugyanazon munkakörben akár 150 ezer forinttal is többet keresnek. Lehet, hog y kevésbé dolgozik ráadásul még jól is, mint ugyanaz a munkatárs. Ezért ennek a kiegyenlítésére ad lehetőséget a törvény, a garantált illetményeknél 102030 ezer forintos eltérítéshez nem nyúlnak hozzá a kollégák, ahol pedig nagy a különbség, ott pedig ki egyenlítődnek a viszonyok. Tehát aki mondjuk, százezer forinttal többet keres ugyanabban a munkakörben, az elképzelhető, hogy a járásihivatalvezetők döntése alapján 50 ezerrel kevesebbet keres, viszont aki kevesebbet keresett, annak pedig felemelik a fize tését. Tehát ez mind a munkavégzés szempontjából, mind morálisan szerintem segít az ottani munkavégzésen. Ráadásul az a tévedés, amiről Gyüre Csaba beszélt, a kormányablakban, illetve az okmányirodákban lévők 20 százalék pótlékot kapnak a munkájukhoz, pont azért, mert ügyfeleznek, pont azért, hogy meg lehessen tartani a jó ügyintézőket. Erről ön, képviselő úr, nem beszélt, pedig ez is bent maradt a korábbi jogszabályban. A kirendelés vonatkozásában pedig korlátokat állít a jogszabály, magyarul: kiskorú gyer meket nevelő, gyermekét egyedül nevelő, tartósan beteget ápoló hozzátartozó esetén nem rendelhető ki. Tehát épp a családbarát részét próbálja ez a lehetőség hangsúlyozni. Ami pedig a jövőt illeti, arról senki nem beszélt. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Országgyűlést, hogy jövő esztendőben belép az életpályamodell, ami azt is jelenti, hogy pont a végeken, a legnehezebb munkakörökben dolgozók jövedelme 30 százalékkal fog növekedni az elképzeléseink szerint. Tehát pontosan, ami miatt jelen pillanatban a tis ztelt ellenzéki képviselőtársak álaggódását hallom itt a parlamentben, az megoldást nyer, és jelen pillanatban is a törvény mindösszesen lehetőséget ad a járásihivatalvezetőknek, amit nem kötelező részükről végrehajtani. Összességében azt tudom mondani, hogy ez a törvény az államtitkár úr által elmondottak alapján a parlament számára elfogadható. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Kovács képviselő úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még vala ki a felszólalás lehetőségével élni. Igen, megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, frakcióvezető úrnak. DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Tisztelt Országgyűlés! Kovács képviselő úr hallgatott arról jótékonyan, hogy az alapilletmény eltérítésé t a munkáltató diszkrecionális döntésében rendelheti el. Nem szólt semmit arról, hogy ezt a döntést milyen feltételek között, milyen törvényi garanciák mellett teheti meg a munkáltató.
