Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1831 fogja gazdagítani a karcagi és az iránimagyar hagyományok tárházát, és terveim szerint Gaál László után további, saj át iskolámból származó és Karcagnak méltán híres személyét tudom majd az Országgyűlés plénuma elé hozni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr: „ A magyar cukoripar védelmében” címmel. Öné a szó, képviselő úr. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy a kormány részéről senki nem tartotta annyira fontosnak ezt a témát, hogy most itt esetleg vál aszt tudjon adni vagy meghallgassa egyáltalán. A helyzet az, hogy 2017től kivezetik a cukorkvótát Magyarországról, ami egy normális államban, egy felkészült, a saját iparára, mezőgazdaságára adó országban jó hír lehetne, hiszen ezáltal újra lehetőség nyíl ik arra, hogy a szocialista kormányok alatt teljesen önfeladó módon leadott cukortermelésünk legalább egy részét vissza tudjuk szerezni, azonban jelen állapotunkban úgy néz ki a helyzet, hogy ez semmi mást nem fog jelenteni, mint hogy az az egyetlen cukorg yár, ami még Kaposvárott működik, be fogja zárni a működését, legalábbis minden piaci elemző erre hívja fel a figyelmet. A múltbéli hibákról is ilyenkor említést kell tenni, amikor a magyar cukoriparról beszélünk. A rendszerváltásnak nevezett időszaktól ke zdve zuhant Magyarországon a cukoripar minden szempontból, de a végítélet az európai uniós csatlakozásunkat megelőző szocialista kormányokat minősíti, hiszen ez volt az az állapot, ami lehetővé tette azt, hogy mára már csak Kaposvárról tudunk beszélni. Az MSZP gyakorlatilag teljes önfeladó módon a magyar cukoripar 75 százalékáról lemondott azáltal, hogy ekkora mennyiségű kvótát nem igényelt, és csak a maradékot tartotta szükségesnek. Az azóta eltelt időszakban nem nagyon történt előrelépés. Az előző ciklusb an, 2010et követően a Jobbik követelésére, nyomására felállt ugyan egy, a cukoripart és annak szétverését vizsgáló bizottság, ami egyébként az én előző ciklusom, mondhatom, legtanulságosabb fél éve volt, de ennek az elfogadott jelentése már nem tartalmazz a azokat a legalapvetőbb kérdéseket és legalapvetőbb felelősségre vonási kísérleteket, amelyeket egyébként a Jobbik szeretett volna beleépíteni. Nem igazán értettük, hogy egy komoly munkát felmutató bizottság - ami, ahogy említettem, fél évig dolgozott , hogyan tehet le egy olyan jelentést az asztalra, amely nem tartalmazza a politikai felelősségen túl azt, hogy jogilag kiket lehetne vagy kellene felelősségre vonni; nem tartalmazza azt, hogy a jövőben miként kellene eljárnia a magyar kormánynak mind Brüssz el irányába, mind pedig idehaza a jogalkotáson keresztül annak érdekében, hogy ezt az áldatlan állapotot felszámoljuk. Mi is ez az áldatlan állapot? Ma ott tartunk, hogy saját cukorfogyasztásunknak is csak mintegy harmadát fedezzük Kaposvárról, ami egyébké nt - zárójelben jegyzem meg - nem magyar tulajdonban lévő cég, ez még ugye hab a tortán; a többit mind külföldről szerezzük be, miközben hajdanán, még a 80as években bőségesen tudtunk külföldre is cukrot szállítani. Tehát ez a jelentés ilyen módon hiába t artalmazta azt, hogy kiket hallgattunk meg, hiába írta le tényleg korhű módon és megfelelő szakmaisággal azt a folyamatot, ahogyan a magyar cukoripart szétverték az 1990es évek elejétől, nem tartalmazott sem a jövőre vonatkozó előremutató intézkedésekre j avaslatot, sem pedig a bűnösök elszámoltatását nem említette meg és nem tette lehetővé. Pedig igenis készülnünk kell a jövőre, ahogy említettem, ez a 2017es dátum itt lebeg a levegőben. Azáltal, hogy a kvóta megszűnik, és teljesen szabadpiaccá változik az egész Európai Unió területén a cukor, olyan nagy, világot átszövő multinacionális vállalatokkal kell megküzdeni, akiknek egyáltalán nem érdeke az, hogy Magyarországon feltámadjon a cukoripar. Pedig szó nincs arról, hogy kizárólag ilyen nagy globális válla latok lennének piacképesek.
