Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1824 ELNÖK : Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem láto k jelentkezőt, így a vitát lezárom. Megkérdezem Czibere Károly államtitkár urat, kíváne hozzászólni, maximum 10 perces időkeretben. (Jelzésre:) Megadom a szót. CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni, ahogy az általános vitában is megtettem, és most is, illetve a bizottsági ülésen is elhangzott javaslatokat. Azt gondolom, a legfontosabb összefoglalóként annak kiemelése, hogy, ahogy ezt hallottuk, minden frakció meg fogja szavazni ezt az előterjesztést, ezt a javaslatot. Azt gondolom, hogy ma Magyarországon az egyik legfontosabb, hogy ki lehet jelenteni, az Országgyűlés tekintélyével politikai konszenzus lehet a fogyatékosügy mögött, és ez, a fogya tékos emberek ügye, támogatásának, társadalmi befogadásának ügye össznemzeti konszenzus, össznemzeti ügy. Azt gondolom, hogy az egyik legfontosabb üzenet a ma estéről az kell legyen, hogy ez a fajta konszenzus át kell hassa a társadalmat is, hiszen a fogya tékosok ügyében a legfontosabb talán a szemléletformálás. Valóban, ne csak az ösztönzésen, ne csak a szabályozási rendszeren keresztül, hanem mindenki, a munkáltatók, az intézmények, a szolgáltatók számára magától értetődő természetességű legyen az a szemp ont, hogy a munkájuk, a szolgáltatás, közszolgáltatás nyújtása során figyelembe veszik a fogyatékossággal élő emberek szempontjait. Néhány olyan kérdést szeretnék kiemelni, ami most itt elhangzott, és szeretnék nagyon röviden reflektálni. Egyrészt Ikotity képviselő úr kérdezte az Országos Fogyatékosügyi Tanács működését. Az elmúlt pár hónapban kétszer ülésezett a tanács, és a következő hónapokban előkészület van az intézkedési terv kapcsán a következő ülés szervezésére. Tehát rendkívül sűrű és rendkívül int enzív dialógust igyekszünk folytatni a fenntartókkal, a szolgáltatókkal és a fogyatékos szervezetek képviselőivel. Beszéltünk arról, hogy bizonyos tekintetben ismétli a korábbi tervet ez a javaslat. Azt gondolom, Tapolczai Gergely képviselő úr felsorolása pontosan mutatta, pontról pontra, hogy hol vannak azok a szempontok, alapelvek és célok, ahol megújult ez a stratégia, hol használ új fogalmakat, új alapelveket. Azt gondolom, nem lehet a stratégiát azzal vádolni, hogy ismétli a korábbi elveket. Ez válasz Vágó Sebestyén képviselő úrnak is a rehabilitáció szempontjára. Tapolczai képviselő úr pontosan rámutatott, hogy a hármas alapelvben, a teljes és hatékony társadalmi részvétel alapelvében ez benne foglaltatik. Erre vonatkozott kérdés is, hogy a források és a részletek kérdésében mit tudunk mondani. Az a helyzet, hogy az intézkedési terv, ahogy azt többször elmondtuk, ezeket részletesen tartalmazni fogja, és ahogy ezt korábban jeleztem, az intézkedési terv előkészítése folyamatban van, és nagyon reméljük, ho gy mihamarabb el is készül. Ez fogja tartalmazni a források hozzárendelését is. A vasútállomások tekintetében még nincs válaszom, de ki van adva a feladat. Ahogy ezt jeleztem korábban, minden képviselői felvetést meg fogunk vizsgálni. Korózs képviselő úr v etette föl azt, hogy 89 milliárd állt rendelkezésre 2009ben. Egész pontosan 4 milliárd állt rendelkezésre a támogató szolgálatok finanszírozására 2009ben. Fontos, hogy ezt helyre tegyük. Utána pedig a támogató szolgálatok finanszírozásában fontos változ ás volt az úgynevezett nagyobb bokrok megszüntetése. Ezt fontos volt még kihangsúlyozni. Összességé ben azt kell mondanunk, hogy maga a javaslat azokat az alapelveket, amelyeket a program célul kitűz, tehát a teljes és hatékony társadalmi részvételt, az egyetemes tervezést, a „semmit rólunk nélkülünk” elvét, eredményesen fogja tudni implementálni, alkalm azni annak érdekében, hogy valóban meg tudjon valósulni Magyarországon egy horizontális szemléletű, minden egyes ágazatot, minden egyes szakpolitikát átható módon befolyásoló fogyatékospolitika, mind az egészségügyben, mind a szociális szolgáltatások terül etén, mind a foglalkoztatásban.
