Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK: - VÁGÓ SEBESTYÉN, a Népjóléti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz):
1818 (Hozzászólását jelnyelvi tolmács közreműködésével teszi meg.) Köszönöm szépen a szót. Az Országos Fogyatékosságügyi Programhoz, illetve a bizottság részletes vitájáról szóló jelentéshez még annyit szeretnék hozzátenni a következő percekben, hog y az Országos Fogyatékosságügyi Program jelenleg, ami előttünk fekszik, a harmadik program, amit a parlament megvitat. Egy picit visszatekintve a korábbi programokra, illetve a saját és sorstársaim élethelyzeteire, nyugodtan lehet párhuzamot vonni. 1999be n született meg az első Országos Fogyatékosságügyi Program. Én akkor államvizsgáztam jelnyelvi tolmács nélkül, abszolút akadályozottan úgymond. Tehát nem volt semmilyen lehetőségem szolgáltatások igénybevételére, illetve úgymond esélyegyenlőségre. Én úgy s zoktam fogalmazni, hogy a lehetőségeimmel éltem akkor és nem a jogaimmal, mert azok akkor még nem voltak. Minden az egyetemi tanárok jóindulatán múlt, általában írásban vizsgáztam. 2006ban, a második fogyatékosságügyi program megszületése óta már léteznek a jelnyelvi tolmácsszolgálatok. Jogunk volt tolmácsot igényelni, de akkor még nem volt olyan jogszabály, ami egységesen, egyértelműen szabályozta volna, mint most, a 2009. évi jelnyelvi törvény. És most itt van előttünk az új fogyatékosságügyi program, a saját szempontunkból, azt gondolom, hogy jól állunk. Van jelnyelvi törvény, van tolmácsszolgáltatás, működik a Kontakt tolmácsszolgálat, ami lehetővé teszi azt, hogy a tolmács személyes jelenléte nélkül is igénybe tudjuk venni a szolgáltatást, és tudjunk a kadálymentesen kommunikálni. Tehát nagyon sokat fejlődött a világ, és a fogyatékosságügy területén is sokat haladtunk előre. Az alapelvek tekintetében is látszik a változás, illetve a stabilitás megteremtődése. Vannak olyan alapelvek, amelyek változatlanul szerepelnek 1999 óta. Ilyen például a prevenció elve, illetve az önrendelkezés elve, az egyetemes tervezés elve vagy akár a „semmit rólunk nélkülünk” elvet is említhetném. De vannak olyan alapelvek, amelyek 2006ban kerültek be, például a támogatott dönté shozatal elve. Ez most nincs benne, mert ez gyakorlattá vált. Most már inkább a gyakorlati megvalósításában kell továbblépnünk és fejlődnünk. A mostani programban új alapelvként jelenik meg a teljes és hatékony társadalmi részvétel elve. Ez magában foglal több korábbi alapelvet is, az integrációt, az egyéni szükségleteket, ezek figyelembevételének elvét, illetve a normalizáció elvét is, a rehabilitációt, az egyenlő esélyű hozzáférés elvét. Tehát ezek mind bekerültek a teljes és hatékony társadalmi részvétel elvébe, illetve új alapelv az ésszerű alkalmazkodás elve is. Tehát jogi szempontból is lehet látni azt, hogy a jogi megfogalmazás, a szükségletek, az igények, maguk az érintettek igényeinek figyelembevételével a meghatározások is változtak az idő folyamán . Ugyanez a helyzet az alapvető célok területén is, a teendők területén is. Ugyanúgy fontos és változatlanul hangsúlyos cél 1999 óta az oktatás és a foglalkoztatás, az egészségügy, a kultúra, a sport, az ellátások, tehát ezek a területek azok, amelyeken mi ndig van tennivaló. Ezt a fogyatékosságügyi program is hangsúlyozza. Ami számomra különösen hangsúlyos és fontos, az az oktatás és a képzés területe, illetve ezt megelőzően a korai felismerés és a korai fejlesztés. Bárkivel beszélek, bárkivel egyeztetek, b árkit hallgatok meg a fogyatékosság ügyével kapcsolatban, minden szál ide vezet vissza: a korai felismeréshez, a korai fejlesztéshez és az oktatáshoz, mert innen ered minden. Ott fog eldőlni, hogy a fogyatékossággal élő személy hogyan találja meg a helyét az életben, nyilván nem kifelejtve a család fontosságát és szerepét sem. Többen is hiányoltak bizonyos elveket vagy feladatokat a fogyatékosságügyi programból. Én most is azt mondom, hogy ez egy keret. Az intézkedési tervre leszek kíváncsi, hiszen ott fogn ak eldőlni a fontos kérdések, és a fontos tennivalók ott fognak szerepelni. (22.20) Tehát ott érdemes kifejteni ezeket, azt, hogy a végrehajtást hogyan is fogjuk megvalósítani 2025ig.
