Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - TUZSON BENCE (Fidesz):
1783 azokkal, akik mondjuk, a mérgezett élel miszereket leveszik egyegy nagy kereskedelmi lánc polcáról? Azt gondolom, akkor járunk el alkotmányosan, ha a hasonló élethelyzetekre hasonló szabályokat alkalmazunk. Ugyanis a jelen javaslat nagyobb védelmet biztosít azoknak, akik mondjuk, egy tőkebefekt etési csalás áldozatai, mint azoknak, akik egy környezeti katasztrófa vagy egy élelmiszerkárosítás áldozatai. Mi arra terjesztettünk elő javaslatot, hogy azok az emberek, akik Kolontár környékén vagy ne adj’ isten hasonló katasztrófák környékén nagy kárt elszenvednek, ugyanazt a védelmet megkapják, mint a különböző pénzügyi manőverek áldozatai. És arról is szólni kell, hogy ezeknél a cselekményeknél mindig, mint ahogy most is, egészen magas szinten felmerül hivatalos személyek mulasztása. Ké rdezem, ha egyszer egy hivatalos személy a hivatali kötelezettségét, mondjuk, egy tőkebefektetési csalással összefüggésben megszegi, miért nem lehet a hivatalos személy vagyonát is bevonni ebbe a körbe. Miért van az, hogy egy könyvvizsgáló vagyonát zár alá lehet venni, függetlenül attól, hogy a gyanúsítást közölték vele vagy sem, de egy kormánytag vagyonát vagy egy jegybanki vezető vagyonát, aki adott esetben a hivatali kötelezettségét megszegve segítette a kár növekedését, nem lehet zár alá venni? Végezetü l pedig szeretnék arról a javaslatról szólni, amit ellenzéki képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be. Itt úgy kerül zár alá vételre sor, hogy a gyanúsítást még nem közölték az emberekkel. Elengedhetetlen alkotmányossági garancia, hogy legalább ebben az es etben legyen egy végső határ. Mi 120 napot javasoltunk, illetve a nyomozás lezárultát. Ha addig nem sikerült gyanúsítást produkálni, akkor azt gondolom, hogy ennek a terhét viszont az államnak kell viselnie. Köszönöm szépen. (19.40) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíváne még valaki hozzászólni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az összevont vitát lezárom, és megadom a szót az előterjesztőnek, Tuzson Bence képviselő úrnak , 10 perces időkeretben. TUZSON BENCE ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Jó pár kérdés felvetődött az ellenzék részéről a vita során. Azért jó, ha letisztázzuk, hogy elsősorban miről szól ez a törvényjavaslat, mire való ez a törvényjavaslat, és ki csit a polgári jog kérdéseiben is rendet teszünk, mert úgy láttam, hogy itt képviselőtársaim körében egy kis kavarodás támadt, hogy mi mire jó, mik a polgári jogi eszközök, mik azok, amelyek eljárásjogi kérdések, miben tarthatja az állam például a pénzét. Ugye, itt ez a jogszabály elsődlegesen a menekülő vagyon megfogásáról szól. Arról szól, hogy ha van egy vagyon, ami valamilyen formában rendelkezésre áll vagy rendelkezésre állt, és ezt megpróbálják valamilyen formában eltüntetni, azt hogyan lehet úgy megf ogni, hogy a későbbiek során azt a kártérítésre fel lehessen használni. Itt szeretnék rendet tenni abban a kérdésben, ami itt felvetődött, ami a polgári jogi igény és a kártérítés szemben állását jelentette. Ha a polgári jog intézményéről beszélünk, polgár i jogi igény a kártérítési igény is. Az a kérdés e tekintetben, hogy azt milyen eljárásban lehet érvényesíteni. Ezt lehet egyrészről büntetőeljárásban érvényesíteni, és lehet a polgári jog szabályai szerint polgári eljárásban is érvényesíteni. Ennek a jogs zabálynak a célja tehát, hogy biztosítsuk az olyan lehetőségeket, amelyek egyébként ma már a polgári jogban benne vannak, amikor a kártérítési igényt érvényesíteni lehet, de ennek nincs meg az alapja. Ennek az alapját kell megteremteni. Fölvetődött itt egy kérdés, ami az állam vagyonára vonatkozik, hogy az állam miben tartotta és miben tarthatja a pénzét. Hát, kedves képviselőtársaim, önök is pontosan tudják, hogy az állam állampapírokban tartja a pénzét, és azok az állampapírok, amelyek valamilyen számlán vannak, technikai jelleggel, teljesen mindegy az, hogy ez milyen számla, az ahhoz tartozik, akinek a nevére az a számla szól. Tehát, ha valakinek állampapírja van, és állampapírszámlát vezetnek, az nem
