Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló törvényjavaslat összevont vitája - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
1778 VOLNER JÁNOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amit elöljáróban el lehet mondani ezzel a törvényjavaslattal és általában a törvényekkel kapcsolatban: minden törvény annyit ér , amennyit betartatnak belőle. Azért fontos ezt ebben az esetben hangsúlyozni, mert most a törvény beterjesztője azzal érvelt a sajtóban, hogy soha nem látott szigor jellemzi a kormányzat törvényalkotói munkáját a brókerbotránnyal összefüggésben. Na de kér dezem én, képviselőtársaim, az eddig meglehetősen enyhe magyar büntetőjogi szabályozás adta lehetőségeket vajon kihasználtae a kormánykoalíció. Volt arra lehetőség, hogy elszámoltasson? Persze. Megtörtént az elszámoltatás? Aligha. Éppen ma beszéltem arról , hogy a Kulcsárügy most már a tizenkettedik éve húzódik anélkül, hogy elítélték volna a tetteseket, a pénz nem kerül meg, nagy része eltűnik, elszámoltatás ténylegesen nem történik. Eddig is voltak olyan rendelkezések a büntető törvénykönyvben, mint péld ául a zár alá vétel vagy a vagyonelkobzás; nem éltek vele, ezeket a lehetőségeket nem foganatosították az elkövetőkkel szemben, és tartok tőle, hogy megint csak arról van szó, hogy megalkotunk egy jogi keretrendszert, amit nem nagyon fognak kitölteni tarta lommal. Abban az esetben, amikor a Quaestornál történt még a szocialista kormányok idején a 16,9 milliárd forintos kezességnyújtás, nem követte átfogó vizsgálat sem a szocialista kormányok, sem a Fidesz részéről a brókerház tevékenységét, nem nézték meg az t, hogy ki az, aki fedezetlenül kezességet vállal, nem vontak senkit felelősségre, eltussolták ezt az ügyet. A jogi keretek lehetőséget adtak volna arra, hogy ebben az esetben is megtörténjen az elszámoltatás; ténylegesen nem történt meg. Nagyon fontos kit érni itt - tekintettel arra, hogy az előttünk fekvő javaslat a könyvvizsgálók felelősségét is szabályozza - a könyvvizsgálók kérdésére. Egy másik ügy, egy másik bankbotrány: a Postabankügy. Hogy is alakult itt a dolog? 171 milliárd forint kár érte a magya r államot, amikor a magyar állam képviseletében eljáró ügyvédek - idézőjelben - elfelejtették a jogorvoslati határidőt, elfelejtették beterjeszteni a magyar állam nevében a keresetet, ilyen módon a kereset elévült, semmissé vált. Vajon az Orbánkormány mit tett annak érdekében, hogy ezt a potom 171 milliárd forintnyi közpénzt visszaszerezze, és elszámoltassa a tetteseket? Nagyon rövid a válasz: semmit nem tett annak érdekében, hogy ez megtörténjen. Se elszámoltatás, se tettesek, se pénz. Ha megkérdezem önök től, hogy a Postabankügyben lehetőség volte arra, hogy a felelősöket felelősségre vonják és a büntető törvénykönyv alapján letöltsék a büntetésüket, akkor bizony azt lehet rá mondani, hogy igen, már az akkori, egyébként gyenge jogi szabályozás is lehetős éget biztosított arra, hogy az elszámoltatás megtörténjen. Nem történt meg. Nem történt meg! Fontos látni azt, hogy akkor, amikor a miniszterelnök úr ma arról beszélt, hogy csütörtökre - még egyszer mondom, csütörtökre - fog kiderülni, hogy milyen magyar k öltségvetési szervek érintettek egyáltalán a most bedőlt brókercégek és a hozzájuk kapcsolódó bankok tevékenységében, milyen közpénz maradhatott vajon még most is a kasszában, azért érdemes abba belegondolni, hogy mekkora rendetlenség lehet abban a közszek torban, amit jelenleg a Fidesz vezet, ha csütörtök reggelig gondolkodni kell azon, hogy egyáltalán milyen közintézmények és mekkora összeggel érintettek még mindig a brókerbotrányban. Ez azért érdekes, mert egy normális államháztartás esetén az államnak na pi szintű kimutatása van arról, hogy mi történik a közpénzügyekkel, átlátható gazdálkodást folytat, és ahogy a nemzeti vagyonról szóló törvény fogalmaz, felelősen gazdálkodik a nemzeti vagyonnal. Ebben az esetben aligha beszélhetünk róla, ha még csütörtöki g is azt vizsgálják, hogy egyáltalán milyen pénzek vesznek el a BudaCashben. (19.20) Az is egy érdekes kérdés, és persze megválaszolandó is, hogy vajon hogyan fordulhatott elő, hogy 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátás történik a Quaestornál úgy , hogy ez senkinek nem tűnik föl. Olyan elégedettek voltak kormányoldalon a PSZÁF vezetőjének, Szász Károlynak a
