Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 30. hétfő (60. szám) - Dúró Dóra (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Lehet hatékony a felzárkóztatás 40 százalékos lemorzsolódással?” címmel - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
1722 csökkenthető, és így az általános iskolában a végzettség nélküli elhagyások aránya szintén csökkenthető. Az idén folytatjuk mindazokat a programjainkat, amelyeknek az a céljuk, hogy a hátrányos és halmozot tan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét elősegítsük, a befogadó oktatáshoz, együttneveléshez hozzájáruljunk, javítva ezzel a továbbtanulási eredményeket, csökkentve a végzettség nélküli iskolaelhagyás veszélyét. Ami az eddigi számokat illeti, a z integrációs pedagógiai rendszer, az IPR hatásvizsgálata azt mutatja, hogy a program általános javulást hozott a részt vevő iskolák diákjainak iskolai teljesítményében. Az IPR keretében a hátrányos helyzetű tanulók olyan többletszolgáltatásokat kapnak, mi nt egyéni fejlesztés, képességkibontakoztató programokon való részvétel, a pedagógusok pedig új pedagógiai módszereket sajátítanak el, amelyek fontosságát képviselő asszony is kiemelte. A hátrányos helyzetű tanulók középiskolai továbbtanulásának, közé piskolai sikerességének, szakmához jutásának elősegítését célozzák az idén és 2016ban is az Útravalóösztöndíjprogramban a különböző esélyteremtő alprogramok. A tervek szerint 2015ben sor kerül az ösztöndíjprogram monitoringrendszerének fejlesztésére, va lamint mentorok képzésére is. Kutatások támasztják alá, hogy az iskolai kudarcok, valamint a szociális hátrányok között nagyon szoros az összefüggés. A köznevelés rendszerén kívül, alulról jövő kezdeményezésként létrehozott és egységes szakmai sztenderdek szerint működő tanodák képesek voltak az előző időszakban megszólítani ezeket a diákokat, az iskolától és a tanulástól elidegenedett tanulókat és családjaikat, növelve ezáltal a továbbtanulás vagy legalábbis az iskola befejezésének esélyét. Az ESZA forrása i segítségével működő tanodai programok az anyagi szükségben, rossz szociális körülmények között élő tanulók felzárkózását kivételes eszközökkel és jól láthatóan segítik elő. Megemlíthetném még az Arany Jánosprogramokat, az Arany János tehetséggondozó pro gramot, az Arany János kollégiumi programot és az Arany János kollégiumi szakiskolai programot, amelyekben több mint 4 ezer középiskolás és szakiskolás tanuló vesz részt. A köznevelési Hídprogramok 2013. szeptember 1jei bevezetésével azoknak a fiatalokna k adunk lehetőséget, akik az általános iskola elvégzése után nem jutottak középfokú iskolába, ez a Híd I. program, ön is ismeri, illetve akiknek a tanulás korábban csak kudarcélményt adott, és emiatt nem tudták befejezni az általános iskolát, és már betölt ötték a 16. évüket, ez a Híd II. program. Az idei tanévben a Hídprogramokban 2300 fő részesül személyre szabott oktatásban, ez a tavalyi tanévhez képest 30 százalékos növekedést jelent. Bízom benne, hogy ez az eredményekben is meg fogja mutatni hatását. K öszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselő asszonyt, elfogadjae az államtitkári választ. DÚRÓ DÓRA ( Jobbik ): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Három k érdést tettem fel: elégedetteke a Hídprogrammal, mit tesznek, hogy csökkentsék a lemorzsolódást, és megfelelő segítséget nyújtanake a pedagógusoknak? Egyikre sem válaszolt, államtitkár úr. A helyzet nagyon drasztikus és egyre romlik. Az, hogy 120 ezer i gazolatlan órát mulasztanak az ebben a programban részt vevő diákok, azt gondolom, ez önmagáért beszél. Óriási baj van, ez a rendszer nem tartható fenn tovább. Hogy a probléma mértékét egyetlen statisztikai adattal megvilágítsam, arra azt kell elmondanom, hogy öt olyan megye van Magyarországon, ahol a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya a 40 százalékot meghaladja. A 40 százalékot! És önök országosan egy ilyen programban 2300 gyereket tudnak tanítani, ahol még ráadásul a lemo rzsolódás több mint 40 százalékos.
