Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 23. hétfő (59. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „A MET már az Országgyűlésbe is betette a lábát?” címmel - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1657 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mi nt ön is olvashatja, a MET valószínűtlen sikersorozata tovább folytatódik ebben az országban. Lázár miniszter úr kedvéért mondom, aki állítása szerint kevésbé ismeri a METet, amúgy meg a feladatok meghaladják a szellemi kapacitását, hogy a MET egy olyan c ég, amely a miniszterelnökhöz ugyancsak közel áll, baráti szálakon kötődik, Orbán Viktorig érnek a szálak gyakorlatilag; részben offshorecég és részben orosz tulajdonban áll. Most a MET egy újabb tendert nyert: hamarosan a MET új partnerétől, a Magyar Tel ekomtól veszi a parlament az áramot. Tehát az a fény, amelyben itt fogunk ülni, az hamarosan közvetve a METtől fog jönni, hiszen a vállalat így közvetett módon a Magyar Országgyűlés áramszállítója lett. A MET tehát tovább szárnyal, immár most a Magyar Tel ekom hoz létre vegyes vállalatot a METtel, ami azért is érdekes, mert látni kell, hogy itt két olyan vállalatról van szó, amelyik közül egyiknek sincsen saját energiatermelő kapacitása. Két út létezik ahhoz, hogy ez a páros energiához jusson, hogyha áramp iacról van szó: vagy az MVMtől, vagy más hazai szereplőtől vásárolnak. Na most, ha így tudnak jobb árat mondani, mint az MVM, főleg úgy, hogy a Magyar Telekomon keresztül értékesítenek, az egy gazdasági csoda, de egyébként pedig nagyjából lehetetlen. Vagy pedig külföldről behozzák ezt az áramot. Kérdés persze, hogy miért ők hozzák az áramot, és miért nem az állami cég, és miért nem a magyar adófizető polgároknál csapódik le az ezzel kapcsolatos nyereség. De ezzel kapcsolatban most már a feljelentésnél tart unk, azt nem a parlamentben fogjuk ezek szerint megbeszélni, hanem a bíróságokon. Mindenesetre mi úgy látjuk, hogy két lehetséges módon történhetett meg ez a biznisz. Az egyik az, hogy nem az ár döntött. Kérdezem én, hogy akkor mi, tisztelt államtitkár úr. A másik út pedig az, hogy a MET egy újabb célzott importkedvezményt kapott, és így jutott olcsó energiához. Ez azért is egy indokolt felvetés, hiszen a gázpiacon pont ez történt. Tehát, tisztelt államtitkár úr, a kérdésem a következő: kapotte közvetett v agy közvetlen kedvezményt a MET az elmúlt időszakban az árampiacon? Köszönöm. (Taps az LMP soraiból. - Szórványos taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Aradszki András államtitkár úrnak. Paran csoljon, államtitkár úr! DR. ARADSZKI ANDRÁS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Röviden is lehet erre válaszolni: nem kapott az árampiacon semmilyen kedvezm ényt a MET. Azt kritizálni, hogy egy vállalkozás egy másik vállalkozással szövetségre lép, és együtt jelennek meg a piacon, amennyiben a piac ezt elbírja és visszaigazolja, az teljesen normális folyamat egy gazdasági életben. Főleg úgy, hogy a két érintett szereplő nem az egyetemes szolgáltatási piacon szerepel, hanem mint kereskedők lépnek fel. Azt a kérdést, hogy a kereskedőknek nincs energiatermelési kapacitása, szerintem sok kereskedőnek fel lehet tenni. A kereskedők már csak ilyenek, nem mindegyiknek v an energiatermelési kapacitása. Úgyhogy e tekintetben azt kell mondanom, hogy a kérdése értelmezhetetlen. A másik részével kapcsolatban a dolognak, hogy mi van a METtel, ezt már szá mtalanszor ebben a parlamentben elmondtuk, ezt nem szeretném még egyszer megismételni. Egy dolgot azért szívesen elmondanék önnek, és feltenném én is ezt a kérdést, hogy tessék nekem megmondani, képviselő asszony, hogy akkor, amikor a 2015. évi V. számú tö rvényt nem szavazták meg, akkor milyen indokok vezették önöket a „nem” gomb megnyomására, tekintettel arra, hogy ez a törvényjavaslat biztosítja 2015. május 11től azokat a határkeresztező kapacitásaukciós feltételeket, amelyek teljes mértékben megfelelnek az európai uniós normáknak. (Dr. Schiffer András: Mi kérdezzük!) Mert
