Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 23. hétfő (59. szám) - Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Vérciki” címmel
1640 mondván, hogy a vízgazdálkodás költségeit is magára vállalta, így az egész tranzakció tulajdonképpen még hasznos is a magyar állam számára. Viszont más meg úgy látja, hogy pofátlan módon egy nagyon befoly ásos német családot akartak magánvadászterülethez juttatni, Pannónia zöld szívében, Somogyországban egyesek. Talán nem meglepő, hogy egy osztrák, bécsi választottbíróság a németek javára döntött a 7750 hektár ügyében. Szerintük a szerződés megfelel az ért ékarányosság követelményeinek, és nem ütközik jó erkölcsbe sem. Nyilván máshogy vélekednének, ha hektáronként 10 forintért mi pedig Ausztriát bérelnénk ki. Most viszont a Kaposvári Törvényszék is így döntött, elutasította az NFSZ keresetét, és a per 18 mil lió forintos költségét is a szervezetre, tehát végső soron a magyar adófizetőkre terhelte. Kérdezem államtitkár urat, hogy mi lesz a Nagyberek sorsa, továbbra is meráni vadászgyarmat marade. Még most is úgy látják, hogy nem lett volna bölcs dolog elfogadn i a Jobbik által benyújtott, üzemszabályozásról szóló törvényjavaslatot? Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bitay Márton Örs államtitkár úrnak, aki a képvisel ői kérdésre válaszol. DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az üzemszabályozás erre a kérdésre sajnos nem jó megoldás. Ugye, itt egy korábban kötött szerződésről van szó. A hazaárulás fogalmát használta. Miután átnéztem a szerződést, nekem is ez jutott eszembe, egyetértek önnel, 8 ezer hektárt 10 forintért 99 plusz 30 évre, ezt ön nem említette meg, valóban a hazaárulás kategóriája. Szintén nem tett róla említést, nem a bajt szeretném sokasítani, csak azért, hogy tisztán lássunk: vadászati, halászati, vízgazdálkodási és bányászati joggal egyetemben kapta meg ezt a területet. Ahogy a kezünkbe került a szerződés, a raklapról, az udvarról, amikor átvettük a földnyilvántart ást, akkor azonnal eljárást indítottunk. Szeretném nem megnyugtatni, mert előre, hogy mi lesz a perek vége, nem tudom megmondani, de a bécsi választottbíróság egy dologban döntött első fokon, ami számunkra kedvezőtlen. De azóta egyébként történt fellebbezé s is, ráadásul meglátásunk szerint az osztrák joganyagot sem megfelelően értelmezte. De a bíróságnak mindig igaza van, ezért fellebbeztünk abban a kérdésben. Ugyanez a helyzet a magyarországi eljárásnál is. Két szálon futnak az események. Az egyik a semmis éget támadja meg, a másik pedig alapjában véve a szerződési feltételeket. Itt sem jogerős ítéletről beszélünk, de szeretném hangsúlyozni, hogy nagyon sziszifuszi munkával sikerült annak idején megalkotni ezt a szerződést. Nem véletlen a bécsi választottbír óság sem. Ugye, micsoda nonszensz, hogy egy magyarországi terület vonatkozásában erről beszélünk. Azt a pert egyébként már megnyertük, ami kimondta, hogy magyarországi bíróságnak van joghatósága dönteni ebben a kérdésben. Tehát legalább a külföldi döntésbő l visszahoztuk Magyarországra ezt a döntést. A területalapú támogatásról viszont csak egyet szerettem volna mondani önnek. Valóban, ez egészen mostanáig így volt, de most már nem lehet, most már nem tudja fölvenni ezt a területalapú támogatást, pont a korm ány döntésének következtében, hogy nem a nagyüzemeket, hanem a családi gazdákat támogatjuk, 1200 hektár fölött nem jár területalapú támogatás. Tehát most már legalább ezt a pénzt sem tudja felvenni. Igyekszünk szorongatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgatt ak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Vérciki” címmel
