Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 23. hétfő (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
1608 Visszatekintve az elmúlt évekre, azt látjuk, hogy két szereplő egész biztosan jól járt a Malév csődjével. Az egyik a Wizz Air, a másik pedig egy bizonyos Varga Jenő, a vectigalisos Varga Jenő, aki valahogyan mégiscsak a felszámolója lett a Malévnak. A kiperelt dokumentumok alapján jól látható, hogy egy irányított felszámolásról van szó. A tanácsadó cégek már 2 011ben jelezték, hogy nem magának a Malévnak kellene csődöt kérnie, hanem valami baráti hitelező kérje a felszámolási eljárást, hiszen így nem kell szólni a szakszervezeteknek. A tanácsadók törvénymódosítást is javasoltak, önök ezt szolgai módon meg is te tték, 2011 nyarán itt megszületett az úgynevezett nemzetgazdasági szempontból kiemelt vállalatok felszámolási eljárásáról szóló törvény, december 30án megjelennek a kormányrendeletek, és lássunk csodát, 2012. január 30án megjelenik az a kormányrendelet, amelyik egyébként a Malévot nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek tekinti. Két nappal később egy kis cég, a Bellum 2000 Kft. benyújtja a felszámolás iránti kérelmet. És lássunk csodát, a Bellum 2000 Kft. mögött fö lsejlik az a Varga Jenő, aki egy hét múlva mint a csődbe ment Malév vagyonfelügyelője szerepel. És ki ez a Varga Jenő? Nemcsak a Bellum 2000 Kft.hez van köze, övé a Vectigalis - egy pécsi milliárdosról beszélünk , fölsejlik mögötte a Strabil nevű cég egy bizonyos Komlós Jánossal a háttérben, akinek az Öresund nevű cége egyébként üzletelgetett Meggyes Tamással, üzletelget a pécsi önkormányzattal, és ez a Varga Jenő ’89ben még a pécsi MSZMPnek volt az egyik vezetője, Gyurcsány Ferenc jó barátja. Teljesen véletlen, hogy az ő feleségét 2010 nyarán Simon Gáboraláírással a szocialisták javasolják alkotmánybírónak. A felesége ma már a Kúria bírója, véletlenül ő mentette föl Molnár Gyulát. Varga Jenő, miután felszámoló, első a kielégítési sorrendben, ő biztosan jól járt. A munkavállalók elől az utolsó pillanatig titkolták azt, hogy mi fog történni, és ma azt látjuk, hogy a bérkövetelések 50 százalékára van fedezet, kétezer ember vált földönfutóvá a Malévtól, húszezer embert érint ez a csőd. Négyszáz pilótából 6070 tudott elhelyezkedni. A szakszervezetek végig panaszkodtak a tájékoztatás elégtelenségére, és volt szakszervezet, amelyik felvetette, hogy legalább a leányvállalatoknál indítsanak el egy dolgozói résztulajdonosi programot. És helyben is vagyunk: a köve tkező hónapokban el fogjuk készíteni azokat a javaslatokat, amelyek minden olyan esetben, amikor állami támogatással kitömött cégről van szó, olyan cégről van szó, amelyik súlyos bérköveteléseket halmozott föl, olyan cégről van szó, amelyik súlyos köztarto zásokat halmozott föl (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , az ilyen cégek fizetésképtelensége esetén engedjenek teret a dolgozói tulajdonnak, a munkásszövetkezeteknek. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm s zépen. A kormány nevében Fónagy államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon! DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! A Malév témája többet é rdemel, mint öt perc, és többet érdemel, mint az ön, hát, hogy mondjam, napi politikai igyekezete ennek a lufinak a fújására. A Malév a rendszerváltás előtt mindig az akkori társadalomnak a reprezentatív cége volt; akinek nem jutott miniszterhelyettesi hel y valamelyik minisztériumban, s a Vörösmarty téren akart irodát, az a Malévnak volt valamilyen rendűrangú vezetője (Dr. Staudt Gábor: Ez a szégyen!) , s ott dolgozni mindig egy kiválasztott megbízhatóságot, kiválasztott rangot jelentett. A Malév, a magyar légitársaság a rendszerváltás előtt három elemből állt: a légtérirányításból, a repülőtérből és a légitársaságból. Ez a világ nagy részén akkor még így volt; a fiatalabb képviselőknek mondom, hogy ez az uniós csatlakozás és a rendszerváltás előtt volt. A l égtérirányítás hozta a pénzt, a repülőtér hozta a pénzt, a légitársaság viszi a pénzt. Ez így van a világon mindenütt. Nem véletlen, hogy például az Egyesült Államokban a belföldi légitársaságok nem a nagy nemzetközi repülőtereket, hanem a saját üzemi repü lőtereiket használják.
