Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 23. hétfő (59. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
1604 „Európai örökség” címet elnyerte. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP padsoraiból. - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Így van!) ELNÖK : Személy szerint is köszön öm, hogy mindezt elmondta, képviselő úr. A kormány nevében pedig L. Simon László államtitkár úr reagál. Parancsoljon! L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Köszönöm sz épen a napirend előtti felszólalását, országgyűlési képviselői körzete egy újabb fontos eredményére, értékére hívta fel az Országgyűlésen keresztül az ország nyilvánosságának figyelmét. Engedjék meg, hogy az Országgyűlés plénuma előtt is gratuláljak Sopron városának az „Európai örökség” cím elnyeréséhez, amelyre méltán vagyunk valamennyien büszkék e hazában. Természetesen a kormány is támogatta, ahogyan azt a képviselő úr felszólalásában is hallottuk, magát a jelölést, és nagyon örülünk annak, hogy ezt az o daítélésről döntő bizottság is támogatta. Tisztelt Képviselőtársaim! Sopron ezáltal a gdanski hajógyár és az athéni Akropolisz mellé emelkedett azokkal egyenértékű európai értékként. Firtl Mátyás képviselőtársunk tehát ezt az örömhírt osztotta meg velünk, amihez szívből gratulálok a városnak, a város vezetésének és természetesen képviselőtársamnak is, aki mindvégig a kezdeményezés mellett állt. Örülünk annak, hogy felismerték a cím jelentőségét, éltek a kormány által kiírt hazai pályázati lehetőséggel, amel ynek során az Európai Bizottság részére felterjesztendő helyszíneket választottuk ki. Tisztelt Képviselőtársaim! Az „Európai örökség” címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló 1194/2011. európai parlamenti és tanácsi határozat rendelkezik a szimbolikus európai értéket képviselő, Európa történelmében és kultúrájában, illetve az Unió építésében jelentős szerepet betöltő, az EUhatározatban megjelölt célkitűzéseket teljesítő, így „Európai örökség” címre érdemes helyszínek kiválasztásáról. Az „Európai örökség” címről szóló uniós határozat előkészítése a 2011es magyar európai uniós elnökség kulturális programjának egyik kiemelt eredménye volt. Ezt megelőzően kormányközi kezdeményezésként működött az „Európai örökség” cím adományozása. A négy dí jazott magyar helyszín - ezeket ismételjük meg , az esztergomi királyi vár, a visegrádi királyi palota, a debreceni nagytemplom és a szigetvári vár az új eljárás mellett is megtarthatta a címét. Az Európai Bizottság hangsúlyozottan nem a hagyományos kultu rális örökségi értékekre helyezi a fő hangsúlyt, a címet az a helyszín nyerheti el, amely bizonyíthatóan hozzájárult az Európai Unió közös történelméhez, szellemiségéhez, jelentősége meghatározó a közös európai tudat szempontjából. Nem kétséges, hogy ennek az elvárásnak a soproni Páneurópai Piknik emlékpark is messze megfelel, hiszen Sopron mind Németország egyesítése, mind a magyarországi rendszerváltás szempontjából szimbolikus jelentőségű helyszín. Ma fontos oktatási, ifjúsági, turisztikai rendezvényekne k is egyben otthont adó emlékpark. Ez az emlékpark a közös európai eszme kiindulópontjának, egyben jelképének számít, és az 1989. augusztus 19én tartott békedemonstrációnak és a rendezvény hírére a területre érkező és a határon áttörő 600 NDKs állampolgá r Nyugatra menekülésének is emléket állít. Az NDKsok Ausztriába menekülésével kezdődött a német újraegyesítés folyamata, és három hónappal később ledőlt a berlini fal. A pályázatban a város rögzítette - idézem , hogy „A páneurópai piknik emlékét őrző par k területe az Európa ideológiai és gazdasági kettéosztottságát fizikai elszigeteltséggé merevítő vasfüggöny lebontásának, ezzel a határok nélküli közös Európa eszméjének szimbolikus helyszínévé vált. (11.10) A vasfüggöny áttörésével ugyanis nemcsak a jelen lévő magyar, német és osztrák résztvevők, hanem egész Európa vett szimbolikusan búcsút a kettéosztottságtól, az NDKs menekültek exodusa elvezetett a keletnémet diktatúra fellazításán keresztül a német újraegyesítéshez, ez pedig Európa integrációját is je lentette.”
