Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.) szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - KISS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - DR. TAPOLCZAI GERGELY (Fidesz): - ELNÖK: - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1592 fogyatékossággal élő emberek segítése, támogatása és társadalmi befogadása. Ezt külön szeretném megköszönni. Tapolczai képviselő úr is említette, hogy nagyon fontos társadalompo litikai és politikai vívmány és eredmény, hogy politikai oldaltól függetlenül a fogyatékos emberek segítésében ilyen nemzeti konszenzus van. Természetesen az adott szakpolitikák kérdésében, részpolitikák kérdésében, egyes különkülön területek, intézkedése k kérdésében úgy tűnik, hogy továbbra is vannak viták, de az alapvető célokban, az alapvető értékekben és az alapvető elvekben konszenzus van. Én ezt nagyon fontos eredménynek tartom. A másik, amit szeretnék előrebocsátani, hogy olyan sok felvetést kaptunk az elmúlt egykét órában, ami nem teszi lehetővé, hogy most minden egyes felvetésre különkülön reagáljak, de természetesen részletesen összegyűjtjük a felvetett kérdéseket, és minden képviselőnek írásban tételesen fogok válaszolni. Úgyhogy elnézést kérek , ha esetleg olyan felvetések hangzottak volna el, amire nem fogok most tételesen reagálni. A legfontosabb csomópontok az alábbiak voltak. Az egyik maga a műfaj, a hosszú távú koncepció, a stratégia. Többen felvetették, hogy az előzőhöz képest jelentősek a módosulások. Tudomásul kell vennünk, hogy 2012ben a hosszú távú stratégiák jogszabályi környezete alapvetően megváltozott, és a jogszabályváltozás a hosszú távú koncepciók kellékeit, előkészítési módját, határidejét, azt, hogy mit kell tartalmaznia egy i lyen koncepciónak, alapvetően előírja. Erre a jogszabályra megy vissza maga a fogyatékosságügyi program, és ezért nem tartalmaz például olyan kellékeket, amelyeket többen kérdeztek. De az intézkedési terv tételesen tartalmazza például a pénzügyi forrásokat , és hozzárendeli a pénzügyi kereteket. Egy másik kérdés az intézkedési tervvel való viszonyra vonatkozott. A kormány megalakulása után nagyon gyorsan, még a nyár végén az elsődleges kérdés az volt, hogy maga a program elkészítésre kerüljön, benyújtásra ke rüljön egy teljes szakmai konszenzus után, és már menet közben kezdődjön el az intézkedési terv készítése. Én magam is például most ide egy olyan megbeszélésről érkeztem, amely az intézkedési tervnek a lehető leggyorsabb elkészítését irányozza elő. Nem sze retnénk élni azzal a három hónappal, amit lehetőségként tartalmaz a program. Nagyon gyorsan, a közeli hetekben szeretnénk az intézkedési tervet elkészíteni és egyeztetésre bocsátani. Az a célunk, hogy a részletek tekintetében a szakemberek, a fogyatékosság gal élő emberek és az ő családjaik minél hamarabb teljes körű tájékoztatást kapjanak arról, hogy 2015ben, ’16ban, ’17ben és ’18ban - tehát abban a négy esztendőben, erre fog vonatkozni az intézkedési terv - a kormány milyen konkrét intézkedésekre fogja lebontani a programban található alapelveket és célkitűzéseket. A következő kérdés azzal kapcsolatos, hogy széles konszenzusnak kell megalapozni a programot. Abban a pillanatban, ahogy a nyáron, augusztusban elindultunk, az első perctől kezdve mind a civi l szervezetekkel, mind a szociális szolgáltatásokat fenntartó, működtető szolgáltatókkal, a nagy fogyatékosügyi szervezetek vezetőivel folyamatos az egyeztetés. Az elmúlt hat hónapban kétszer ülésezett az Országos Fogyatékosügyi Tanács, amelyek ezt a progr amot szintén egyhangúlag támogatták. (18.30) Tehát azt szeretném érzékeltetni, hogy a kormány elkötelezett a folyamatos, élő és intenzív párbeszéd folytatásában a fogyatékosügyi szervezetekkel, a fogyatékos emberekkel, illetve a szolgáltatókkal, amelyek ők et igyekeznek segíteni. Fontos eredmény, ahogy erre utaltunk, hogy Szekeres Pál személyében miniszteri biztos felügyeli a területet annak érdekében, hogy ennek az egész területnek, a fogyatékosságügynek az ágazatközi, tárcaközi koordinációja még inkább meg legyen erősítve. Ezt szeretnénk több fajta eszközzel is támogatni. Itt többen utaltak az akadálymentesítésre, többen utaltak olyan intézkedésekre, amelyek több ágazatot is érintenek. Szeretnénk azt, ha miniszteri biztos úr segítségével, a szabályozás módo sításával és a koordinációs fórumok megerősítésével már az intézkedési terv előkészítésében is egyébként ez az ágazatközi együttműködés megerősödne, és valóban, a korábbinál sokkal erősebben lehetne érvényesíteni a társágazatokban a fogyatékosügyi politika programban szereplő alapértékeit és hangsúlyait.
