Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
1557 kérek , és az ombudsman jelentése ezzel az üggyel is foglalkozik. Hasonlóan jól szituált házaspárral történt ilyen eset a választókörzetemben, a III. kerületben is. Tehát azt lehet mo ndani, hogy ez mindenképpen egy fontos kérdés, ami nem csak elszigetelt jelenség. Ehhez képest szükség lenne a gyermekvédelmi jelzőrendszerre, hogy ezeket a kérdéseket időben észleljék. Ez nem olyan területen történt, ahol „baj” van, ahol hagyományosan pro blémák vannak, hanem olyan helyen, ahol egyébként jól szituált közösségek élnek, ahol magas társadalmi státusú közösségek élnek. Ez jól mutatja, hogy mennyire szükség lenne intézménypszichológusokra, iskolapszichológusokra, és mennyire szükség lenne a gyer mekvédelmi felelősökre. A politikum feladata, hogy ezt megoldja, az ombudsmani jelentés meg felhívta a figyelmet erre. Ezt mindenképpen nagyon köszönöm a jelentéstevőnek. Amit talán kritikaként szeretnék megfogalmazni. Nagyon régóta foglalkozom az állatijo gvédelemmel, ami nyilván nem annyira klasszikus kérdése a magyar politikának vagy a magyar jogalkotásnak. Nagyon helyesen, az ombudsmani jelentés egyébként kitér a fenntartható fejlődés kérdéseire, kitér a jövő nemzedékek kapcsán arra, hogy milyen Alaptör vényből származtatott jogaink vannak a környezetvédelem terén. Ugyanakkor azonban, azt gondolom, ebben az országban az állati jogok kapcsán, az állatvédelem terén is rendkívül sok tennivaló van. Már csak azért is, mert nagyon ritka az, amikor valaki csak e gy állatot kínoz. A leggyakoribb az, amikor valaki azért kínoz egy állatot, mert tudja, hogy ha ugyanezt emberrel tenné, akkor bizony súlyos következményei lennének annak. Bár megfordítva a kérdést, nem azért nem kínozza embertársait olyan módon, ahogy a s zegény állatokat kínozza, mert egyébként nem szeretné, hanem mert úgy gondolja, hogy annak súlyosabb következményei lesznek. Ehhez sajnos asszisztál a magyar ügyészi gyakorlat, a magyar bírói gyakorlat is, hiszen nagyon gyakran lehetünk annak tanúi, hogy a brutális állatkínzásokat követően enyhe ítéletek következnek. Ennek az az oka, hogy ugyan az állatvédelmi törvény, nagyon helyesen, szankcionálja az állatkínzást, és egyébként ennek a minősített esetét 13 évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtja, ugyanak kor, ha nagy nyilvánosság előtt történik az állatkínzás, és erre számos eset van, amikor emberek tömegei előtt kínoznak meg állatokat, és a garázdaság is felmerülne például ilyen esetben büntetésként, akkor az ügyészség a leggyakrabban, mivel a legegyszerű bb tételt biztosan be tudja majd bizonyítani, egy bűntett alapján vádolja be az illetőt, aminek a vége egy viszonylag enyhe börtönbüntetés. Ennek külön sarkalatos pontja például az, amikor adathordozóra felveszik az állatkínzást, a világhálón megosztják; e bben az esetben gyakorlatilag szinte büntetlenül tehetik ezt, amíg a felhasználót le nem tiltják, a tartalmat le nem törlik. Úgy gondolom, a későbbiekben ezzel is, nem biztos, hogy az ombudsmani jelentésben, de más műfajban mindenképpen fontos ezzel foglal kozni. Nagyon lényegesnek tartom azt, ami az oktatási rendszerben kritikaként is megfogalmazódhat. Itt nem lehet elégszer hangsúlyozni a tankötelezettség leszállítását 16 éves korra. Nyilvánvalóan nem egy manuális szám az, ami a gyermekeket megvédi a lemor zsolódástól, de azért azt fontos látni, hogy az Unióban szinte egyedülálló módon az iskolaelhagyók statisztikai száma a lehető legrosszabb irányba változott; ugye, nőtt, amióta csökkent a tankötelezettség. És nem nagyon van példa arra az elmúlt néhány évti zedben, hogy a magukat, mondjuk, fejlettnek tartó kormányzatok a tankötelezettséget negatív irányba módosították volna. A szegénységre még egy szóval visszatérve, nagyon fontos mondatnak tartom, és engedjék meg, hogy ezt szó szerint idézzem a jelentésből: „Egyértelmű, hogy a szegénységben élő emberek kiszolgáltatottabbak a jobb egzisztenciával élő embereknél.” (15.40) Azt gondolom, ez egy nagyon egyértelmű mondat. Ez azért fontos, mert látható, hogy bár hivatalosan, a törvé ny szerint mindenki egyenlő ebben az országban, azonban a szociális helyzet, a szegénység, a nyomor gyakorlatilag de facto, valójában is egyenlőtlenséget teremt, és azt gondolom, közös célja mindenkinek, aki itt ül, hogy ez az egyenlőtlenség megszűnjön.
