Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
1550 helyesen mindazokra a problémákra, amelyek még mindig, most már két Orbánkormányon átívelően feszítik az egészségügyet. Sajnálatos, hogy ezt a polémiát, illetve a jó szándékú kritikai javaslatokat sajnos egyetlenegy más egészségügyi politikus sem tudta végighallgatni, de a Jobbikot nem tántoríthatja el semmi attól a szándékától, hogy az egészségügyet kiemeltként e ház falai között folyamatosan szinten és napirendi pontok között tartva folyamatosan felhozza, behozza, hiszen az egészségügy egy igazán fontos témakör, egy olyan politikai termék, amellyel lehetőleg többet kell foglalkozni a Ház falai között, mert az utóbbi időben kiszorult, és az egészségügy elsődleges és igazi érdek e az, hogy például ilyen napirendi pontokhoz kapcsolódóan is, aminek van egyébként egészségügyi vonatkozású témája, tehát nem ráerőltetjük a témát, az ilyen napirendi pontok között is az egészségügyről lehessen vitát folytatni, és ne csak arról kelljen maj d vitát folytatni, hogy fel fog állni fideszes képviselőtársam, és el fogja mondani esetleg, hogy Nyíregyházán milyen fejlesztések voltak, vagy fel fognak állni és el fogják mondani, hogy milyen megyei intézményben milyen fejlesztések voltak. Egyébként jó, ha tudják, hogy a megyei intézmények nagy része fölözte le azt az európai uniós fejlesztést, amely vidékre ment, nem a kisebb kórházak. Például JászNagykunSzolnok megyében 58 százalékában csak a Hetényi Géza Kórház vitte el a nagyobb fejlesztési pénzeke t. SzabolcsSzatmárBereg megyében, ha minden igaz, ennél még rosszabb az arány, és SzabolcsSzatmárBereg megyében majdnem minden Nyíregyházára koncentrálódott. Természetesen érthető. Ki lehet javítani, egyébként rendelkezésre áll az egyik szakmai műhely által kidolgozott európai uniós fejlesztési pénzek elosztása, nagyon komoly arányokat mutat. Ez is mind abba az irányba mutatott, hogy a megyeszékhelyen lévő intézmények elszívták a levegőt a kisebb intézményektől, és volumenében jóval kisebb beruházások v alósultak meg. Így hát összességében azt lehet mondani, hogy a megállapítások által felvázolt holtpontról egy jottányit sem haladt előre az egészségügy helyzete. A helyzet ugyanazt mutatja. Úgy tűnik, a kormány egyik mostohagyermeke az egészségügy. 2012, ’ 13, ’14, a sorminta folytatódik, és úgy tűnik, hogy a kormánynak továbbra is mostohagyermeke a jelentésben egyébként szereplő összes egészségügyi dolgozó, nem szándékozik hatékonyan fellépni az érdekeik segítségében. Pedig a példa 2013 óta, illetve a mai n ap óta, ha úgy tetszik, ha valaki ma olvasta először, ismert és megoldásra vár. Arra kérjük tehát a kormányt, hogy érdemben foglalkozzon az egészségügyi dolgozók helyzetével, érdemben foglalkozzon az egészségügyi intézmények helyzetével. Kíváncsian várom e gyébként majd azokat a reagálásokat, amelyek az uniós fejlesztésre fognak vonatkozni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Csak tájékoztatni szeretném, mert képviselő úr nem vette észre, amikor a megjegyzését tette, hogy a biztos úr ott ült az első sorban, azóta már visszatért onnan. Tehát csak annyi ideig volt távol, míg odament és visszajött. A következő felszólaló az MSZP képviselőcsoportjából Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony. Parancsoljon, képviselő asszony! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Biztos Úr! Dr. Székely László biztosi köszöntőjében kiemeli, hogy törekedett a folytatólagosságra és az állandóságra helyezni a hangsúlyt a beiktatását követő időszakban. A több mint 300 oldalas beszámoló elolvasása, kijelenthetem, hogy képviselőségem alig egy éve alatt talán az eddigi legizgalmasabb - ha lehet ilyet mondani - olvasmányai közé tartozott. Székely László így fogalmaz: „Egy ige ncsak vaskos kötetet tarthat ön a kezében, amely fontos lenyomata mintegy szociológiai jogállamunk honi állapotainak. Tanulságos olvasmány mindazoknak, akik tényleg ismerni akarják a magyar valóságot, szinte teljes keresztmetszete a társadalomnak, államnak , jognak, maga az élet, ha úgy tetszik. S persze az ügyek mögött, ne feledje,
