Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik):
1543 fogyatékossággal élő ember az x+1edik, akit föl kellett venni a főnöknek azért, hogy azt a rehabilitációs hozzájárulást, azt a közel egymillió forintot ne kelljen kifizetnie. Ez nem jó irány. A jó irány az, amit én már nagyon régóta mondok, mondhatnám azt is, hogy a parlamentbe bekerülése m óta, a 2010es parlamentbe kerülésem óta folyamatosan mondok az ilyen témaköröknél, ami nagyon fontos lenne, az az érzékenyítés. Nemcsak a rehabilitációs hozzájárulás mértékének vagy összegének az emelésével, illetve a megváltozott munkaképességű és a fo gyatékossággal élő személyek foglalkoztatási körülményeinek anyagi szempontból történő javításával kell ezt a helyzetet megváltoztatni - konkrétan itt most arra gondolok, hogy nem a járulékkedvezménnyel vagy mentességekkel kell csak a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatási eredményeit, illetve mutatóit javítani , hanem igenis normális érzékenyítésre, normális motivációs programokra van szükség, hogy az a foglalkoztató, az a munkáltató, aki ilyen személyt szándékozik fölvenni, tisztában legyen ne cs ak az anyagi előnyeivel vagy a felvételének hiánya következtében várható anyagi hátrányokkal, hanem tisztában legyen a tényleges előnyökkel is; akár egy szakterületen, akár egy bizonyos termelési szakban vagy típusoknál előnyt is jelenthet bizonyos fogyaté kosságnak akár a megléte. Tehát ezek még mindig hiányoznak a rendszerből. Hiába 2013as a jelentés, ezek még mindig nincsenek meg, ezek a rendszerek még mindig nem működnek úgy, ahogyan amúgy működniük kellene. Szóba került a felvezetőben is a gyűlöletbesz éd kérdése, hogy a gyűlöletbeszéd, amióta a gyűlöletbeszéd a jogszabályokba bekerült és büntethető is, azóta milyen mértékben jelentkezik, és ez az ítéletek számában is akár hogyan mutatkozik. Még az előző ombudsman működésének az idején részt is vettem eg y konferencián a hivatal épületében, ahol ez a passzus szóba került, talán pont erről az évről vagy az előtte lévő évről szólt. Igaz, hogy ott is a cigányságot hozták szóba ezzel a kérdéssel kapcsolatban, csak éppenséggel nem a sértetti oldalon, hanem az e lkövetői oldalon. Már egy ideje hatályban volt ez a jogszabály, és egy ideje alkalmazták is a bíróságok, csak azt lehetett megfigyelni, hogy általában a cigány kisebbség részéről megfogalmazott, a többségi társadalom ellen uszító gyűlöletkeltő beszéd volt az, ami több esetben is a bíróság szerint jogsértő volt, és ezért ítéletek is születtek. (14.30) A szociális ellátásokhoz való hozzáférésnél kiemel egy ma Magyarország területén, úgy gondolom, nagyon jól működő, helyi szociális programot is, az érpataki mo dellt, persze nem pozitív fényben, ahogy mi általában emlegetni szoktuk, hanem negatív fényben. Én úgy gondolom, hogy az a liberális irány, ami sajnos a rendszerváltás óta jellemező a szociálpolitikára - sőt azt is mondhatom, hogy hiába a magát nemzetinek és konzervatívnak mondó kormány van 2010 óta hatalmon, ez a liberális irányultság megmaradt , helytelen. Nagyon tágan értelmezhető jogszabályok alapján kritizálja az érpataki modellt egyébként a jelentés; a tágan értelmezhetőre gondolok ott, hogy a rászor ultság kérdése, a rászorultság meghatározásának kérdése, a jogosultság meghatározásának a kérdése. Ezek nagyon tág fogalmak, és ezekbe a tág fogalmakba beleilleszthető akár az érpataki modell is és az érpataki polgármester, illetve az ottani képviselőtestü let által hozott rendeletek és határozatok is. Többféle szempontból lehet ezt vizsgálni. Én helytelen iránynak tartom azt - főleg, ha figyelembe vesszük azt, hogy a szociális ellátásoknál, akár az igénybevételnél milyen visszaélések vannak , hogy liberáli s szempontból vizsgáljuk, és azt mondjuk, hogy ez azt foglalja magában, hogy ezeket a jogokat minél jobban ki kell szélesíteni, és minél nagyobb rétegnek kell ezeket a szociális juttatásokat folyósítani, juttatni. Én inkább azon az elven vagyok, hogy ezt a lehetőséget kihasználva inkább szűkítsük a kört, és ne a hozzáférők számában szűkítsük a kört, hanem a hozzáférés feltételében szűkítsük a kört. Tehát én a helyes iránynak azt tartom, hogy persze a társadalmi szolidaritás jegyében a nehéz helyzetbe, krízi shelyzetbe jutott állampolgárokon vagy akár saját településünkön élő személyeken segítsünk, viszont azt az irányt tartom helyesnek, hogy ezzel párhuzamosan feltételeket is
