Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek tevékenységéről 2013 szóló beszámoló; Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vi... - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1533 Lajos is, Bárándy Gergely is ezt már érintette - egy cinikus megoldással a képvi selők egynegyedét követeli meg, illetve alternatívaként jön szóba az ombudsman. Ezt azért szeretném aláhúzni, mert onnantól kezdve, hogy a kétharmados többség elvette a magyar emberektől azt a jogot, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ebben a teki ntetben az ombudsmannak a felelőssége megnőtt. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ami kritikánk van a 2013. év kisebbik részében már működő Székely László alapjogi biztos úr tevékenységével kapcsolatban, az az a felfogás: úgy látjuk, a jelenlegi ombudsman csak akkor fordul Alkotmánybírósághoz, ha legalábbis valószínűsíthető, hogy az indítvány sikeres lesz; szerintünk ez egy teljesen téves szerepfelfogás. Abban az esetben, ha a magyar embereknek nincs ott az az alanyi jog, hogy bármikor elmehetnek az Alkotm ánybírósághoz, ha jogaikat sérti a magáról megfeledkezett hatalom, az ombudsmannak nem azért kell feltétlenül az Alkotmánybírósághoz fordulnia, mert eggyel több szakmai sikert könyvelhet el a taláros testület előtt, hanem többek között azért is, hogy bizon yos problémákat felhangosítson. Tehát ott van a vitánk, hogy mi ezt a jogot, amit most az Alaptörvény megad az ombudsmannak, nem úgy fogjuk föl, hogy csak abban az esetben fordulhat az ombudsman az Alkotmánybírósághoz, ha nagyon mélyen megalapozott az indí tvány - az Alkotmánybíróság jelenlegi gyakorlatát is alapul véve , hanem akkor is az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia, ha szakmailag ugyan nem egészen biztos a sikerben, főleg, ha ismeri a jelenlegi testület gyakorlatát, de önmagában az a gesztus, az a lépés, hogy ebben a rendszerben is oda lehet vinni egy adott problémát az Alkotmánybírósághoz, legalább abban segít, ami mindenütt a földkerekségen egy ombudsmannak a küldetése: felhangosít, kitesz az asztalra olyan problémákat, olyan jogsértéseket, amelye k egyébként egy hatékony ombudsman híján hangtalanok lennének. Ez az ombudsmani intézménynek egyébként az értelme, hogy ne maradjanak rejtve jogsértések, és itt a magyar rendszerben az Alkotmánybírósághoz fordulás ennek az egyik eszköze. Ami az egyes témák at illeti. 2013ban három fő terület volt, amit szerintem érdemes szemügyre venni. Egyrészt 2013ban pörgött föl a szociális jogállam teljes visszametszése, lerombolása, ebben a tekintetben volt több bátor kezdeményezése az ombudsmannak. Éppen Székely alap jogi biztos úrnak volt az egyik első intézkedése a szociális temetés alkotmánybírósági kontrolljának indítványozása, ami rendkívül megalázó helyzetbe hoz egyébként rászorult családokat, de ugyanígy üdvözlendő módon az ombudsmani hivatal fellépett a hajlékt alankriminalizáció ellen is. Fontos azért azt kiemelni, hogy a társadalombiztosítási rendszer alkotmányos megingatása, ami megtörtént az Alaptörvényben, arra is inti az alapjogi biztost, hogy folyamatosan monitorozza azt, hogy egyébként a szociális ellát órendszer elégtelensége - például az, hogy ez év január 1jétől gyakorlatilag minden felelősség az önkormányzatokra, sok esetben egészen lehetetlen helyzetben lévő kistelepülési önkormányzatokra lett rányomva - a mindennapi életben milyen kilátástalanságok hoz, milyen megélhetési nehézségekhez, milyen nagyon rég nem ismert nyomorúsághoz vezet. Tehát a történet nem állt meg 2013ban - függetlenül attól, hogy most 2013ról beszélünk , ha úgy tetszik, most kezd beérni a vetés, és éppen az a helyzet, hogy januá r 1jétől minden felelősség az önkormányzatoknál van, még inkább felnagyítja a jövőre nézvést az ombudsman felelősségét. Itt nem biztos, hogy nagypolitikai eseményekről van szó, nem biztos, hogy olyan történetekről van szó, amelyeket holnap a kereskedelmi média vagy a bulvársajtó a címoldalon fog közölni, hanem olyan esetekről van szó, amelyek viszont emberek, felnövekvő gyermekek mindennapi nyomorúságáról beszélnek. Arról van szó, hogy egyre nagyobb területeken az országban gyakorlatilag elképzelhetetlen a z, hogy biztos megélhetést találjanak családok, és eltűntek azok a kapaszkodók, amelyeket egyébként évtizedeken keresztül emberek, generációk egymás után biztosnak hittek. A másik fontos kérdés, ha 2013ról beszélünk, az új polgári törvénykönyvvel kapcsola tos alapjogi viták. Az LMP indítvánnyal fordult akkor az akkori ombudsmanhoz. A közszereplők személyiségi jogaival kapcsolatban történt is előrelépés, nemcsak az ombudsmani hivatal részéről,
