Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP):
1506 kapcsolatokat határon túlnyúló projektek formájában erősítsék. Az Európai Unió célrendszerében ez egyébként egy fontos kritérium, ezekre az Európai Unió támogatást ad, a magyar állam és más környező államok ezt nem használják ki. Más környező államoknál az a különbség a magyar állammal szemben, hogy nekünk, magyaroknak jóval nagyobb az a kisebbségünk, akivel szembe n érdekeltek is vagyunk, akár nemzeti összetartozás szintjén, akár a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szintjén abban, hogy ezek az együttműködések létrejöjjenek, mégsem használjuk ki kellőképpen ezeket a lehetőségeket. Fontosnak tartom azt is, hogy a g azdasági kapcsolatok építésén, a közös infrastruktúrafejlesztéseken túlmenően jöjjön létre közös együttműködés vagy a meglévő együttműködések szélesedjenek ki az egyetemek és kutatóintézetek között; Magyarország köztudomású, hogy Európában innovációs hajl andóságát tekintve sajnos egyre inkább rosszabb helyzetbe kerül. Akár ilyen szempontból is, az anyaország szempontjából is, a határon túli magyarság szempontjából is fontos lenne az, hogy ezeken a területeken erősítsünk. Nagyon fontosnak tartom azt is, hog y olyan területekre is fókuszáljon a határon túli magyar politika, és fókuszáljanak az ezzel kapcsolatos kormányzati programok, hogy közös turisztikai fejlesztések jöjjenek létre. A desztinációmenedzsment ma már bevett eszköze az Európai Unión belül minden hol a turisztikai fejlesztéseknek, itt is fontos lenne az, hogy közös fejlesztéseket hozzon létre, mondjuk, Magyarország és Románia, MagyarországUkrajna, MagyarországSzerbia vagy éppen Szlovákia; ezek a fejlesztések sem jöttek létre, holott ennek egyébké nt lényeges gazdasági felzárkóztató hatása lenne. Gondoljanak csak arra, hogy milyen nagy gazdasági erőkülönbségek alakulnak ki határon túli magyar övezetek között attól függően, hogy a jelenlegi határoknak melyik oldalán élnek az emberek, jelentős a külön bség abban, hogy fejlett vagy éppen fejletlen gazdasági övezethez tartoznake. Fontos ugyanígy a turizmus területén belül az, hogy a desztinációk fejlesztésénél ne csak szálláshelyek, hanem különböző látványosságok is jöjjenek létre, hiszen ezek kedvéért u taznak el a turisták, nem azért, mert egy hotelszobát szeretnének maguknak, hanem a látványosságok fejlesztéséért. Sajnos, ezekkel a koncepciózus elképzelésekkel ugyanúgy adós a magyar állam a mai napig, mint ahogy adós volt a szocialisták időszakában is. Én tehát szorgalmaznám ezeknek is a fejlesztését. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Volner képviselő úr. A következő hozzászóló 15 perces időkeretben Szászfalvi László képviselő úr, Kereszténydemokrata Néppárt. SZÁSZFALVI LÁSZLÓ ( KDNP ): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr, a szót. Nem szeretném még sokáig Kiss László képviselőtársamat ostromolni, de kénytelen vagyok még reflektálni néhány dologra. Egyrészt nem tudtam igazán kifejteni a kétperces végén a v ilághírű nemzetpolitikai kezdeményezését a Szocialista Pártnak és a szocialista kormánynak 2002 után. Tehát arról volt szó in concreto, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület aláírt támogatási szerződéssel rendelkezett a Széchenyitervből 320 mi lliós projektnek a megvalósítására, amely Érmindszenten egy hadi projektet és nemzeti emlékhelyet hozott volna létre. Szabó Vilmos államtitkár úr mindenféle jogalap és egyebek nélkül ezt a szerződést átírta, és átjátszotta az RMDSZ kezei közé. Nem mennék b ele tovább ennek a részleteibe természetesen. Tehát azt gondolom, hogy így kezdődött az MSZP nemzetpolitikája, a többiről már nem is kellene folytatni a sort, és egyébként pedig néhány szóban meg is emlékeztünk erről. Szeretném mé g azt jelezni, hogy a protestáns lelkészképzésnek a támogatása az elmúlt négy esztendőben kezdődött meg igazából véve, hiszen a szocialista kormányok időszakában egyetlen fillért sem kapott a kolozsvári teológia. Egyetlen fillér magyar állami támogatás nem jutott annak a
