Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - PÁNCZÉL KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1482 Meg kell továbbá említenünk a Bethlen Gábor Alap működésénél a nemzeti jelentőségű intézmények támogatását, amelyre 3,8 milliárd forintot szánt a 2 013. évi költségvetés, 1,5 milliárd forintot egyéb támogatásokra különítettek el, ide kell érteni a pályázati keretek között kihelyezett forrásokat, valamint a nemzeti jelentőségű intézménynek nem minősülő, de támogatásra érdemes szervezeteket is. Az alapk ezelő költségei 810 millió forintot tettek ki, hasonlóan az azt megelőző bázisévhez. Ez nem érte el akkoriban a 7 százalékot. Ugye, a jogszabály itt 10 százalékot tenne lehetővé. A költségvetési törvényhez képest a 2013as évben három főbb szempont befolyá solta lényegesen az alap bevételeit. Először is a KIM nemzetpolitikai tevékenység támogatására szolgáló előirányzatából összesen több mint 3,8 milliárd forint érkezett az alapba. A minisztériumtól minden esetben kormányhatározat által került át összeg a Be thlen Gábor Alaphoz. Abban az évben kilenc ilyen eset fordult elő; kiemelendő a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása közel 1,4 milliárd forint értékben, a II. Rákóczi Ferenc Főiskola infrastruktúrá jának fejlesztése félmilliárd forint értékben, a Bodrogközi Magyar Közösség Háza első ütemének megépítése 352 millió forint értékben, valamint a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács programjainak finanszírozása 365 millió forint értékben. Másodsorban a BGA szer ződés által vett át forrást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságtól, a 150 milliós pályázaton beérkező összegből finanszírozták a digitális műsorszórásra történő átállás gördülékeny lebonyolítását a határon túli régiókban. A pénzösszeg kihelyezése határo n túli partnerek segítségével történt. A sikeres programot követően az alap természetesen elszámolt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé. Harmadrészt érkezett 40 millió forint a rendkívüli kormányzati intézkedések finanszírozására szolgáló keretből a BGAhoz. Ez a forrás nem a KIMen keresztül érkezett, és a határon túli regionális civil központok finanszírozását szolgálta. A fent említett bevételek megváltoztatták tehát a bevételi előirányzatot, így a kiinduláskori 11,5 milliárd forintos előirányzat közel 16 milliárd forintra változott. A kiadások tekintetében sor került egy 310 millió forintos maradvány felhasználására, így növekedett az összeg, az éves költségvetés összege 16 milliárd forint fölé. Kiadási megtakarításként az alap 650 millió forinto t könyvelhetett el, ennek legjelentősebb része, 95 százaléka, amiről államtitkár úr is szólt, a 2013. május 13án közzétett, a túlzotthiányeljárás megszüntetése érdekében szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat, amelyben az alap tekintetében a ko rmány 500 millió forintos egyenlegjavulást írt elő. Később ez a kormányhatározat visszavonásra került, így viszont november végén már nem volt lehetőség arra, hogy erre az összegre vonatkozóan kötelezettségvállalásra kerüljön sor. Meg kell említenünk a nev elésioktatási támogatás pozitívumait, amelynek keretében 250 ezer fő támogatására került sor. További területeknél megemlítendő a „Magyar kultúráért és oktatásért” felhívás, amelyre 600 millió forint állt rendelkezésre, illetve a Határtalanul!program, am elynek kezelése ebben az évben volt utoljára a Bethlen Gábor Alapnál, és mint már korábban elmondtam, az erre fordított összeg, 465,3 millió forint volt, amelyből 30 millió forint a Rákóczi Szövetséghez került átutalásra, szintén határokon átívelő diákutaz tatás céljaira. A program sikeresen zárult, hiszen 2013ban közel 400 iskola volt a nyertes pályázók között, több mint 17 ezer diák utazhatott, és 2 ezer kísérőtanár. A Határtalanul!programnál, azt gondolom, meg kell említenünk, hogy 2010ben tekintette á t a kormány a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulásokat, cseretáborozásokat, a testvériskolák együttműködését, és a tapasztalatok alapján indította el a Határtalanul!programot. A cél az, hogy a magyar társadalom magáénak érezze a kü lhoni magyarságot, velük egy egységes nemzet keretei között azonosulni tudjon. Ebben a legfogékonyabb célcsoport maguk a diákok. Itt elsősorban a 7. évfolyamos diákokra koncentrál a Határtalanul!program, és a pozitív tapasztalatok így eljutnak a diáktól a szülőig, nagyszülőig. A célunk az, hogy valamennyi magyar fiatal legalább
