Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 19. csütörtök (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló; A Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
1476 elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája Soron következik a Bethlen Gábor Alap 2013. évi tevékenységéről és működéséről szóló, a nemzetpoliti káért felelős tárca nélküli miniszter által benyújtott beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló, a Nemzeti összetartozás bizottsága által benyújtott határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig. A beszámoló B/802. számon, a határozati javaslat pedig H/3523. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Potápi Árpád János úrnak, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának, a beszámoló előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr. POTÁPI ÁR PÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója : Jó reggelt kívánok! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! Vasárnap ünnepeltük az 1848as forradalom és szabadságharc 167. évfordulóját. 1848 változást hozott nemcsak a nemzetről való gondolkodásban, de a gazdaságról való gondolkodásban is. Ennek a szemléletváltásnak a legkiemelkedőbb képviselője Széchenyi István volt, aki már 1830ban megjelent művében, a Hitelben megírta, hogy mi a teendő, ha Magyarország gaz daságát új alapokra akarjuk helyezni. Azt írja: „Semmi sem emelheti fel anyaföldünket, csak agyvelőnk és kezeink.” A magyar kormány az elmúlt években azon dolgozott, hogy megadjon minden támogatást azoknak, akik anyaföldjükön, szülőföldjükön - legyen az a mai Magyarország területén vagy a szomszédos országok magyarok által lakott régióiban - szeretnének eszükkel és kemény munkával boldogulni. 2010, akárcsak 1848, változást hozott a nemzetről való gondolkodásban is, de változást hozott a gazdaságról való gon dolkodásban is. Első intézkedésként megadtuk a magyar állampolgárságot nemzettestvéreinknek, hogy a magyar nemzet újra egy lehessen. Ma már 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az áll ampolgársági esküt. Megteremtettük a nemzeti gazdaságpolitikát, megerősítettük az ország gazdaságát, hogy ezzel egész nemzetünk erősebb és önbizalommal teli lehessen. Ezen vonalak mentén úgy alakítjuk a nemzetpolitikát s ennek eszközét, a támogatáspolitiká t, hogy az szolgálja a nemzet egészét, gyarapodó közösséget formálva a XXI. századi magyarságból. Az újraalakult Magyar Állandó Értekezlet 2011ben elfogadta az új nemzetpolitikai stratégiát. A dokumentum elfogadásával a MÁÉRT tagszervezetei megállapodtak az összmagyarság jövője kapcsán lefektetett alapvetések közös, egyeztetett gyakorlati megvalósításában, végrehajtásában. A nemzetpolitikai stratégiai dokumentum a külhoni magyar közösségek gyarapodása érdekében fogalmaz meg célokat, amelyet négy fő terület en bont ki: számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodás tekintetében. Ennek a stratégiának az egyik alappillére volt a támogatáspolitika gyökeres átalakítása. A Bethlen Gábor Alap egy 2010es törvény alapján jött létre abból a célból, hogy egységbe fo gja a nemzetpolitikai forrásokat és egységes támogatási rendszert működtessen. Az új támogatáspolitika céljai között szerepel, hogy a külhoni magyarok támogatásában hosszú távú tervezésre van szükség. Ennek megfelelően a középpontba az eseti jellegű támoga tások helyett az intézmények támogatása került. Hangsúlyossá vált, hogy az erőforrásokat megfelelően kell összpontosítani, a forrásfelhasználást pedig folyamatosan kell ellenőrizni. Egyszerűbb és átláthatóbb rendszer létrehozására törekedtünk. Ennek eredmé nyeképpen a korábbiakban alkalmazott regionális döntéshozatali vagy úgynevezett alkuratóriumi rendszert felülírta a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény, kijelentve, hogy a BGA forrásai felett egy négytagú bizottság rendelkezik, döntéselőkészítő jogköre ped ig a kollégiumnak van.
