Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 18. szerda (57. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1460 Nem szeret ném megkerülni azt az elemet, amelyet többen is említettek, Heringes Anita képviselő asszony is például, hogy a töredékét fordítjuk a befolyt környezetvédelmi termékdíjnak a hulladékok újrahasznosítására, viszont merészelem azt mondani, hogy ahogy önök tág an értelmezik a környezetvédelmi termékdíjat, én is hadd értelmezzem tágan ennek a keretnek a felhasználását, mert azt határozottan állítom, hogy a hatvanegynéhány milliárd az utolsó fillérig a környezetvédelemre jut. Egyrészt fenntartja az állam magát az intézményrendszerét, de ha megnézzük azt a támogatást, amely az európai uniós források révén felhasználható, és amelyhez hazai társfinanszírozást is kell biztosítani, akkor egészen biztosan így van. Hiszen magánál a környezeti és energiahatékonysági operat ív programnál 300 milliárd van erre a célra, energiahatékonyságra, illetve megújuló energiákra; de amúgy a gazdaságfejlesztési innovációs operatív program hitelkeretet biztosít, 70 milliárd forintos nagyságrendben támogatást biztosít; a vidékfejlesztési pr ogramnak mintegy 100 milliárdja az, amely a megújulók körébe tartozhat, amúgy az egész vidékfejlesztési program egyharmada az, ami a környezetügyet szolgálja. De vegyük szűkebb értelemben véve a környezetvédelmi termékdíjat, amellyel én né ha azt gondolom, hogy csupán a neve a baj. Ugyanis ilyen adók, ahogy mondják, zöldadók vannak másutt is. NyugatEurópában is szednek a termékek iránt, ott licencdíjnak hívják ezt, és azt a célt szolgálja, hogy amikor egy termék hulladékká válik, akkor azt újra tudják hasznosítani, ezért civil koordináló szervezetek szedik ezt a licencdíjat; de van egyébként hasonló díj, hogy ne csak NyugatEurópát említsem, hanem mondjuk, Csehországot, és hogy rátérjek erre a szimbolikus elemre, a napelemre, ott például 0,3 4 euró, közel annyi, mint Magyarországon a termékdíj. Tehát még egyszer azt mondom, hogy másutt is van, például Csehországban is a napelemre termékdíj. Azért, mert az idevonatkozó európai uniós jogszabály, az elektromos és elektronikus berendezésekről szól ó irányelv pontosan meghatározza, hogy az ebben a termékkörben lévő termékeket, amelybe éppúgy beletartoznak a szórakoztató elektronikai cikkek, mint a napelem, milyen mértékben kell gyűjtenie az országnak, milyen mértékben újrahasznosítani, mégpedig az ad ott évben éppen kereskedelmi forgalomba kerülőhöz is és a hulladékká válthoz képest is. Ezek a hasznosítási arányok egyre magasabbak, és függetlenül attól, hogy az a termék az életciklusa folytán mi célt szolgált, ezt gyűjteni kell, hasznosítani, ami pénzb e kerül. A kérdés az, hogy ezt ki fizesse meg. Az fizessee meg, akinek a házára felrakták ezt az elemet, vagy az is megfizesse adóból, akinek nem. Az is fizessen a hőszivattyú után, akinek soha nem lesz ilyen korszerű fűtése, és nem feltétlenül a közép- v agy az alsó kategóriába tartozó emberek, vagy mindenki megfizesse. Tehát el kell ezt dönteni. A másik dolog, hogy mikor kell ezt fizetni. Természetesen akkor, amikor forgalomba hozzák a terméket, mert amikor ezt kivonják a használati körből, akkor már utol érhetetlen a gyártó, mert ezt a felelősséget egyébként az európai uniós jogszabály a gyártóra adja, és ezt veszi át nálunk a törvényben a magyar állam. Ezért értelmetlen dolog idehozni az atomerőművet, mert ott egyértelmű az állami felelősség, és a magyar állam meglesz 30, 50 meg 100 év múlva is, ellentétben egy forprofit szektorban lévő szereplővel. Miért vetünk ki adót ilyenolyan célból, ki kellene ezeket venni, mondják önök. De van egy rakás olyan termék, amely használható ilyen meg olyan területen is. Példát mondok. A hibrid autónak a savas akkumulátora az bizony termékdíjköteles termék. Ha ugyanazt az akkumulátort berakom egy benzines vagy egy gázolajos kocsiba, akkor káros, ha a másikban van, akkor nem? Ezt a boltban meg kellene kérdezni? Vagy a villa nyautónak a gumiabroncsa, akkor nem fizetünk rá, hogyha az éppen villanyautón van, de akkor fizetünk rá, hogyha az másutt? (16.10) A geotermikus energiánál hasznosítható búvárszivattyú, ugyanaz a típus adott esetben éppúgy használható egy ásványvízpalacko zó üzemet kiszolgáló kútnál is, vagy éppen szennyvíz továbbításánál, vagy egy másik helyen. Tehát nem lehet ezt elkülöníteni, elkezdhetnénk csipegetni ezeket az elemeket, de nem lenne egy koherens rendszer.
